Baranyi Ferenc: Elmondhatatlan vallomás

Elmondhatatlan vallomás

Van szerelem bevallhatatlan,

vállalt nyugalmad őrzöd abban,

te döntöttél ekként magadban:

titok legyen. Bevallhatatlan.

Azt dédelgeted ami gátol,

ami megóv a kimondástól,

úgy őrzöd, mint koldus a rongyát,

hogy tested pucérnak ne mondják.

Észrevétlenebb a fedettség,

a megtagadott meztelenség,

a félbenyelt döbbentő - mondat,

ára behódolt nyugalomnak.

elhessegetsz sok sas szerelmet

ha kotlós biztonság melenget,

moccanna vágyad bár: cseréld el

a meleget a repüléssel. . .

A szárny alatt a szárnyalás-vágy:

gyutacsát vesztett bamba gránát,

sorsától fél, robbanni reszket,

magát alázza játékszernek.

Élve maradt szomorú bomba,

egykedvű csirke, puha tollban,

szélárnyékban delelő koldus,

vigyázatodban egyszer fölbuksz!

Félelmed rongyod - óva koldul -

szabályos koldus. Sose fordul

senki feléd. Nincs szava, élce,

nincs tetteden meghökkenése.

Örülsz, ha rád se pillant senki,

ha nem kényszerül észrevenni,

tekintetek pergőtüzének

körében kényelmetlen élned.

Magaddal is hitetve vallod,

hogy bőröddel egy már a rongyod,

kínok nélkül letéphetetlen,

benne szíved elérhetetlen.

Miről titkon vallod: bolondság -

őrzöd, akár koldus a rongyát,

talpig beléje öltözötten

lapulsz ártalmatlan közönyben.

Van szerelem bevallhatatlan,

vágyol rá - s benned van, magadban,

ragyogását rongy alá loptad,

magad előtt is letagadtad.

Baranyi Ferenc

Csak nélkülözz:

Szabó Lőrinc

Kaposi György: Ne higgy

Ne higgy

Ne félj az öregedéstől, hisz minden korszakban megtalálhatod a szépet

Ne félj a kihívásoktól, mert ha megoldod, kaphatsz még jó pár boldog évet

Ne félj a csalódásoktól, mert elmúltával egy új Életet kaphatsz

Ne félj az újtól, mert az előre visz, hisz új kapcsolatot hozhat a holnap

Ne félj az éjtől, mert az boldog álmokat és meséket hoz

Ne félj a nappaltól hisz a nap fénye beragyogja testedet, lelkedet

Ne félj a széltől, mert az elfújja a szenvedésedet

Ne félj a víztől, mert az tisztára mossa Lelkedet

Ne félj a vihartól, mert megedzi testedet

Ne félj a Szerelemtől, mert az megédesíti éltedet

Ne félj a tűztől, mert mint a Tűzmadár, újraéleszt

Na félj a jégtől, mert Ő megedzi Szíved

És főleg ne félj Önmagadtól

Mert kinek hite van, sosincs egyedül

Az egység óriási hatalma az egekig repit...

Higgy a Szeretet örök tűzében és a teremtő el nem múló Szeretetében

Ki ebben hisz az Életben sohasem csalatkozik...

Kaposi György

Poet.hu

Pünkösdi vers

Jöjj, Szent Lélek!

Szólít a dallam, jöjj, égi Tûz!

Hintsd ránk a fényt, ami bûnt elûz.

Úgy kell ma nékünk a drága Láng!

Bajverte híveid szánva-szánd.

Jöjj, drága Szentlélek, adj új erõt,

Nélküled bûs és szegény a föld.

Szólít az ének, szállj, szent Galamb!

Elnémul most minden földi hang.

Tárt szívvel várunk, költözz belénk,

Add vissza nékünk a szép reményt.

Tenélküled létünk a porba hull.

Általad gyõzünk. Te légy az Úr!

Szerző: ismeretlen

A nagyság visszaél a hatalmával?

Mert lehet bűn a locska szó,

Baranyi Ferenc: Szeretnék

Szeretnék

kimenni messze, a víz partjára

s a lemenő nappal szembenézve

nekidőlni egy fának.

Hetenként többször.

A fejemet is hátravetve

hallgatni a halk szúnyogdongást,

meg a zsongó, csobogó vizet,

mikor beszél a Csenddel.

Úgy maradni,

míg feljönnek a csillagok

és simogató ezüst fényüket

fejemre hintik.

...Először egy napig maradni ott

azután két napig,

azután három napig,

azután mindig...

Figyelj rám!

Figyelj rám egy kicsit,

S ne bújj előlem el,

Ilyenkor önmagad

elől is rejtezel...

Vedd észre, hogy vagyok

Vedd észre s adj jelet...

Beszélj, vagy legalább

rebbenjen a szemed...

Érezd meg, hogy nekünk

nem nyugtató a csönd,

felgyűlik mint a sár,

s mindkettőnket elönt.

Közöld magaddal is

Mitől engem kímélsz,

Szólalj meg akkor is,

Ha ellenem beszélsz.

Ne bújj előlem el!

Figyelj rám egy kicsit,

mondj, súgj, ints vagy jelezz:

Valamit, valamit...

Baranyi Ferenc

Az igazságot meg lehet tépázni, de megtörni nem,

Idézet

Gyermekkorunkban úgy hittük,

Charles D'orléans: Rejtett bánat

Charles D'orléans:

Rejtett bánat

Arról nem beszélek,

csak gondolkodom,

hogy nagyon-nagyon

fáj bennem a lélek.

Hogy keserűséget

rejt a mosolyom:

arról nem beszélek,

csak gondolkodom.

Sóhajt-fojtva élek -

nem mutathatom

tenger bánatom.

Hogy belül mit érzek:

arról nem beszélek.

Baranyi Ferenc fordítása

Nevelni annyit tesz,

Anyának lenni nem mesterség.

Anyák napi Vallomás

Anyák napi vallomás

Halvány virágszirmok közé

rejtetted angyalvoltodat,

s ezt csak én tudom és a virágok,

kik vigyázzák titkunkat.

Szemem úgy lát még álmomban

téged, mintha gyermek lennék,

te vagy a bizonyosság, a minden,

akihez, ha baj van, mindig mennék.

Hiszen úgy van az: ameddig én,

addig biztosan te is leszel még,

ez nem változhat semmit ugyanúgy,

ahogy a fű zöld és kék az ég.

Féltelek, mert az én időm is

délutánra jár és itt fáj, ott fáj,

csak ilyenkor, néha döbbenek rá,

hogy az idő nem kíméli a halvány

virágszirmokat, s angyalvoltod

is hiába dacol vele, a te fejed

fölött is mindenképp elszáll...

Ilyenkor kétségbeesek...

S nehezen vigasztalódom, még ha

körülölelnek is gyermekkori

édes, szép emlékek, s a mindent

betöltő, féltő szeretet.

Jászay Magdolna

poet.hu

                    

                                                                 

A vonzó ajkak érdekében mondj kedves szavakat.

A vonzó ajkak érdekében mondj kedves szavakat. A kedves szemekért keresd a jót az emberekben. A karcsú alakért oszd meg ételed az éhezőkkel. A szép hajért hagyd a gyermeknek, hogy ujjaival végigsimítsa naponta. A lelki egyensúlyért sétálj azzal a tudattal, hogy sohasem vagy egyedül.

Audrey Hepburn