2014. június 27., péntek

Csak a tiéd az életed


Csak a tiéd az életed

Meg se halld, ha bántanak
Senkinek se hagyd magad
Sose add fel a vágyadat
Őrizd meg az álmaidat
Bármit hallasz, légy erős
Hétköznap is lehetsz hős
Segít majd az érzelem
Tiéd lesz a végtelen

Gyere velünk és légy szabad
Mindig vállald önmagad
Ne hidd el azt, hogy nem lehet
Büszkén éld az életed
Gyere velünk és légy magad
Nem számít, hogy mit mondanak
Ne szégyelld azt, hogy élvezed
Csak a tiéd az életed

Az sem baj, ha elhiszed
És az sem baj, ha nem
Nem baj, hogyha megteszed,
De nem baj, hogyha nem
Lehetsz kicsit egyforma
És lehetsz kicsit más
Egy dolog a fontos,
Hogy mindig tisztán láss

Gyere velünk és légy szabad
Mindig vállald önmagad
Ne hidd el azt, hogy nem lehet
Büszkén éld az életed
Gyere velünk és légy magad
Nem számít, hogy mit mondanak
Ne szégyelld azt, hogy élvezed
Csak a tiéd az életed

Fogadd el, ha adok
És fogadd el, ha kérek
Hidd el, hogyha szeretlek
De hidd el, hogy néha félek
Mindig csak azt mondd ki, amit te is elhiszel
Légy erős és bátor,
Boldog így leszel

Szerzője számomra ismeretlen

2014. június 25., szerda

Vicente Romero Rendondo műve


Tárczy Andor-Napkelet


Tárczy Andor-Napkelet

Itt más az illata megannyi virágnak,
Más az íze csóknak, harapásnak,
Más itt a színe zászlónak, halálnak,
Más értelmet kap jelzés és mozdulat.

A kövek másképp koppannak, zuhannak,
Másként örül és riad a madár,
A semmi nagyobb súllyal ül a vállon,
A minden öröme is apró s hallgatag.

Aki elmegy, szívünkbe vés keresztet.
Más nyelven jegyzik, aki születik.
Más itt a színe zászlónak, halálnak,
És mást jelent az ott és az itt.

Élünk, kiáltunk, ölelünk, remélünk,
Dacos életünkkel itt, napkeleten,
Álmunkban meglopjuk a szabadság fáit,
De közben nem értjük, a szó mit üzen.

Élünk s még remélünk. De hitünk egyre fárad.
Kopik napunk. És csillagjaink hullnak.
Gyémántdarabkáit rejtegetjük féltve,
S kezünk már lassan nem talál más kézre.

Tárczy Andor 1954. április 24-én született Ungváron munkáscsaládban. Szülővárosában él, költő, lapszerkesztő, műfordító.


Kun Magdolna:Mi a hűség?- kérdezem magamtól.



Mi a hűség?- kérdezem magamtól.
Kötelék, mi fogva tart a láncoktól?
Gyertya, minek lángja kisérti az útját
és viasszá válik, ha kanócát gyújtják?
Szoros, mi tengerbe torkollik habot ékesítve,
és szerelmesen öleli fodrozó vizébe?
Délibáb, mi a távolból csodásnak tűnik,
de közelebbről nézve a ködfelhők elűzik?
Miért fáj, ha nincs?
Ha van, miért vétkezünk?
Vagy mikor megleltük, már akkor tévedtünk?
S miért múlik el az érzés, a szerelem?
Mert
csak áltatott, de nem volt az sohasem?
A hűség, miben élünk emberi csapda.
A gyorsan szálló idővel,
megöli álmunkat féktelen haragja.


Kun Magdolna

Egy nap...


2014. június 20., péntek

Miért olyan nagy baj, hogy esetleg fájni fog a változás?


Miért olyan nagy baj, hogy esetleg fájni fog a változás? Szerintem nem baj. Amikor az ismeretlenbe ugrom bele, akkor nem tudom, hogy ami következik, az jó lesz-e vagy rossz, egyet azonban biztosan tudok: hogy mind a jóval, mind a fájdalommal hajlandó leszek szembenézni. Akár pozitív, akár negatív élményben lesz részem, mind a kettővel elboldogulok, mert önmagamban elfogadtam a jót és a rosszat is. A sikereket és a kudarcokat is fel tudom dolgozni, meg tudom oldani, sem az örömtől, sem a fájdalomtól nem félek. A legfontosabb, hogy amikor beleugrom az ismeretlenbe, érezzem, hogy merek élni - mert az élet szép!

Csernus Imre

2014. június 3., kedd

Trevian gondolata

Móra Ferenc borozgatása az Avason

Az ember akkor a legboldogabb, amikor szükségletei és javai egyensúlyban vannak egymással. (...) A bölcs ember úgy valósítja meg ezt az egyensúlyt, hogy az igényeit csökkenti le a javai szintjére. A leghathatósabb módszer erre az, ha megtanuljuk megbecsülni az élet ingyen ajándékait: a hegyeket, a nevetést, a költészetet, a baráti borozásokat.
Trevanian

2014. június 2., hétfő

Müller Péter


"Az élet mindannyiunk jelmezét és maszkját felismerhetetlenül átvarázsolja. De ha valakit szeretsz, az alig változik a szemedben: eltelik hatvan-hetven év, és ugyanazt érzed a közelében. Ugyanazt a sugárzást, ugyanazt a szóval kifejezhetetlen érzést, hogy "ismerem!"
 /Müller Péter/

Kisfaludi Károly gondolata


Az élet hosszú a szerencsétlennek, rövid a boldognak, játékszín az okosnak, álom a szerelmesnek, mámor a könnyelműnek, pusztaság a szegénynek, örömház a gazdagnak.

Kisfaludy Károly

Idézet


A szívünket nem zárhatjuk el az élettől, de megtaníthatjuk arra, hogy a véletleneken felülemelkedve, töretlenül szembe tudjon nézni a fájdalommal.

Hermann Hesse

Idézet


Livettától


Szakonyi Károly idézet


Wass Albert gondolata


A világ tele van olyan dolgokkal, amelyeket nem érthetünk, nem tudhatunk. Ezért nem szabad soha azt mondani valakiről, hogy ez ilyen vagy olyan ember, mert ezt és ezt csinálta. Nem, ezt nem szabad mondani soha. Mert nem lehet tudni, mi mozgatja az embereket. Mi az, ami ide vagy amoda löki... Valami történik, és az egész elfordul erre vagy arra. Az ember sohasem tudhatja, mert amit az ember lát, az semmi. A nagy dolgok úgy történnek, hogy nem láthatja senki más, csak akinek szól.
Wass Albert

2014. június 1., vasárnap

Idézet


A valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.
Ámosz Oz