Énekelj hangosan

Szabad-e az emberi elme, vagy csupán illúzió,

Boldogkői Zsolt: A szabad elme illúziója          

Szabad-e az emberi elme, vagy csupán illúzió, hogy képesek vagyunk tudatosan választani és dönteni? Igaz-e, hogy génjeinkbe van kódolva a hűtlenség? Van-e örökletes alapja az agressziónak, a bűnözői magatartásnak, vagy jórészt tanult attitűdökről van szó? Szexuális irányultságunk már a fogantatás pillanatában eldől, vagy a szocializációval alakul ki? Vajon mi határozza meg legerősebben politikai hovatartozásunkat: józan mérlegelésünk, a szülői házban kapott minták és értékek, netán menthetetlenül a genetikai örökségünk rabjai vagyunk? Miből ered a rasszizmus? Mért és milyen eredménnyel harcolnak bennünk szüleink génjei? Eljöhet-e, és ha igen, milyen lesz a mesterséges élet kora?

Izgalmas kérdések, melyek gyakran hétköznapi beszélgetéseinkben is felbukkannak, ám mivel nem tudjuk, mi az igazság, érzéseink, indulataink alapján alakítjuk ki álláspontunkat. De mit mond minderről a tudomány? A laikusok számára, jól érthetően megírt kötet segít sokkal árnyaltabban látni, hogy mi van "kódolva" bennünk, s mi az, amit szabadon alakíthatunk.

Ki viszi át a szerelmet

Itt a hegedúm

István Bőr

November 23., 6:50

Itt a hegedűm

Mióta elmentél, jöttöd várom,

"Itt a hegedűm kezemben párom!

Feléd száll érzékeny-édes dalom,"

elkíséri érzelmes sóhajom.

Bezárult az ajtóm mögötted már,

ezután rám csak a bús magány vár?

Hegedűm kezemben, nem is tudom:

zenéjét vajon mikor hallhatom?

Hangja néma lett, csak a szívem sír,

keserű fájdalom! Vajon kibír?

Hulló könnyeim takarják szemem,

Át kell gondolnom újra életem.

A kezem béna, épp, hogy csak remeg,

a húrokat nem szólaltatja meg.

Játszanék zengő, csengő muzsikát,

jusson el hozzád a falakon át.

Hirtelen felcseng bennem egy dallam,

halkan játszom, csupán csak én halljam.

Szívem megremeg, amint hallgatom,

hozzád küldöm vággyal telt dallamom.

Idézet: Kertészné Rotter Eleonóra verséből.

Szép napot.

Kép: net

A mérleg nyelve

Félelmetes, ha az emberre rázuhan hirtelen a nem kívánt magány süket csöndje... Amikor a környezet néma, de a lélekben harc dúl, keserűség, szemrehányás és panasz, s oly nehéz megszerezni a belső csönd kegyelmét... Mert a belső csend a legfontosabb. Az ordító világ közepette a lélek egyenletes, alig borzoló hullámzását megteremteni; azt az életérzést, hogy Én-ünk legbelső titokszobáját nem rombolhatja össze semmi; vagyok aki vagyok, még fájdalomban is vagy örökös csatazajban.

Ma lenne 87 éves Jókai Anna író, költő

Séta az erdőben

Séta az erdőben

Lassan véget ér az ősz ideje,

szépen elköszön, dolgát megtette,

majd jön helyébe a tél és hoz hideget,

alszik az erdő, álmodik a kert.

Csak a szél van ébren, és figyel,

olykor megindul és fúj kegyetlen,

máskor csak enyhe szellő, de hideg,

mert nem kap naptól most meleget.

Járom az erdőt, oly csendes minden,

vastag az avar, ad takarót meleget,

kopaszak fák, bokrok, s álmodnak,

szép tavaszról, mi új rügyet fakaszt.

Csak a fenyők nem alszanak,

várják a telet s azt, hogy ki marad,

mert megsúgták nekik jön a karácsony,

s fenyő fog díszelegni a szobában.

Bár tudják ez az utolsó útjuk,

véget ért az ünnep, majd kidobjuk,

s talán egy kályhában még jó meleget ad,

de aztán ha a parázs elhamvad, vége van.

Mégis új büszkén, délcegen várják,

mikor kerülnek sorra, hogy őket vágják,

s ki megmarad reménykedik, jövőre őt viszik,

s ha nem, majd lesz belőle asztal, hol a család eszik.

Vagy tán egy szekrény, ágy vagy épp bölcső,

melyben egy új nemzedék majd felnő,

egy szék, melyen egy nehéz nap után,

megfáradva leülnek pihenni már.

Igen így lesz, vagy csak álmodják,

talán mégis alszanak a fenyőfák,

az utam lassan végéhez érkezik,

de a természet még mélyen alszik.

.

írta: Bosnyákné Harpauer Márta 2019.11.25.

Időpocsékolás

Nem leszel kevesebb

Ősz és tél után

Megküzdés

Az emberek teherbírása nem mérhető és nem előre látható. Vannak emberek, akik­ről azt hisszük, hogy testben-lélekben gyöngék, mégis elviselnek végtelen időkön át végtelen sok megpróbáltatást.

7. bekezdés

Ancsel Éva

Hauser

Amit nem szeretek

Amit nagyon nem szeretek ebben a világban, azok az emberek, akik energiát fektetnek bele, és hatalmat használnak fel arra, hogy másoknak ártsanak, alávetve ennek a gyengébbeket és a leginkább rászorulókat.

Bud Spencer

Improvizáció

Aki az életben jól improvizál, értelmesen reagál az adott szituációra, feltalálja magát. Konfliktus esetén képes meglepetést okozni, akár kiszámíthatatlanná is válhat. Egy ilyen ember már nem egyszerűen veszélyes, de kész időzített bomba.

Orosdy Dániel

Emlék

A humor...

Boldogság

November 11. Mártonnap

A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat egy libafogás és az újbor.

Márton nap liba és újbor ünnepA hagyomány szerint a fiatal libát megtisztítják, kibelezik, besózzák és meghintik friss majorannával, kívül-belül. Befűtik a kemencét, és lehetőleg nagy cserép- vagy öntöttvas tepsiben szép pirosra, ropogósra sütik. Ha elkészült, feldarabolják. A mellcsontjáról óvatosan lefejtik a húst (úgy át kell sülnie, hogy ez könnyen elvégezhető legyen), és szemügyre veszik a csontot, hogy megjósolják belőle, milyen lesz a tél. Ha barna volt, esős, ha fehér akkor havas telet vártak

Egyéb időjárással kapcsolatos ,,jóslások" is kötődnek ehhez a naphoz: ha Márton napján havazik, gyakran elhangzott: ,,Eljött Márton szürke lovon. Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. Sokfelé azt tartják, hogy a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. Egyes területeken úgy hiszik a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.

Néhol tartják a szokást, miszerint Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz. A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered püspökfalat szavunk is. Magyar hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Viszont aki spicces lesz a bortól Márton-napján, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól. Aki ezen a napon csak répát eszik, ágyba vizelő lesz.

A pásztorok ilyenkor egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijárnak a legelőre, a csordába. Ez a nyaláb vessző volt a Szent Márton vesszeje.

A köztudatban azonban ezzel a nappal kapcsolatban a Márton-napi lakomák alegismertebbek. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Úgy hitték minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek. Tipikus ételek ezen a napon a libaleves és libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.

A könyv

Az biztos, hogy a gyerekkori olvasmányok meghatározóak, hogy egy erős benyomás aztán el tudja dönteni, hogy valaki olvasóvá lesz-e. Ha beszippantja egy könyv, és megérzi, micsoda boldogság egy történet örvényének legmélyébe kerülni, akkor később is keresni fogja ezt az érzést. A vers pedig, szerintem, olyasfajta örömet tud ébreszteni, otthonosságot és vágyakozást valami idegenség iránt, mint egy titokzatos, állandóan kísértő dallam, ami vissza-visszatér az emlékezetünkbe.

Tóth Krisztina

Hibázunk...

Tanárok

Humor

A Szeretetről

Endrődi Sándor :  A Szeretetről                                                                     

 Valakit, valamit szeretni kell.

Istent, szülőföldet, hazát.

Kinek lelkében nincsen szeretet:

Az élete csak pusztaság.Valakit, valamit szeretni kell.

Nyíló virágot, kék eget.

Minden koldusnál százszor koldusabb,

Ki senkit, semmit nem szeret.

Valakit, valamit szeretni kell.

Jók úgy vagyunk, ha szeretünk.                                                 

Az Isten a szeretet tüzét

Szövétnekül adta nekünk.

Valakit, valamit szeretni kell.

Hogy szívünk boldogabb legyen.

Kivert kutyánál is gazdátlanabb

Az ember, hogyha szívtelen.

Valakit, valamit szeretni kell.

A szerető szív tündököl.

S Isten világa örök éj marad

Annak, ki mindent csak gyűlöl.

Endrődi Sándor, (Veszprém, 1850. január 16. – Budapest, 1920. november 7.) magyar költő, író, az MTA levelező tagja.

A valóság

Igazi nyár

Makacsság

Őszi falevél

Kicsiny dolog

LVII.

Ha nincs olyan kicsiny dolog két ember kapcsolatában, aminek ne lenne jelentősége, ha az is fontos, hogy a másiknak nem kellett-e sokáig várni a villamosra, és az új cipőjét már megszokta-e, akkor az a kapcsolat is fontos és erős. Azt hiszem, az emberi kapcsolatokban csak az egészen kis dolgok fontosak, hogy el ne felejtsük, melyik a másik ember kedvenc párnája, melyikkel szeret aludni, akkor is, ha az az elnyűttebb, öregebbik párna.

29. oldal

Ancsel Éva

Ha igaz

Ha Wittgensteinnek igaza van – ami nagyon valószínű –, és „amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell”, akkor már csak egy problémám marad: amiről lehet beszélni, arról érdemes-e?

Ancsel Éva

Ludwig Josef Johann Wittgenstein osztrák filozófus, a huszadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodója, jelentősen hozzájárult a logika, a matematikafilozófia és a nyelvfilozófia fejlődéséhez. Wikipédia

Hányszor?

Hányszor mondjuk el nagy tettekről vagy éppen gaztettekről, hogy sohase gondoltuk volna róla, vagyis arról, aki elkövette.

Hát magunkról?

Ancsel Éva

Baranyi Ferenc Mindnyájunk kényszere

Baranyi Ferenc Mindnyájunk kényszere

Mert nemcsak lombhullás az ősz,

nemcsak szüret, nemcsak merengő

séták a csábos aranyerdő

ösvényein, hol elidőz

az életkedv az elmúlás

alig sejlő gondolatával,

amit a hervadó madárdal,

futó hangulattá aláz -

nem. Súlyosabb az ősz. Halált

nemcsak sejdít, de oszt is bőven,

ha az esztendő elmenőben

a vakvágányra visszavált,

akkor a pörgő levelek

úgy záporoznak ránk, akár a

dühödt lángnyelvek Sodomára -

és menekülnünk se lehet,

mert mindnyájunknak kényszere

visszanézni, mint Lót nejének,

felmérni, ami odaégett.

És együtt pusztulni vele.

Az emberi életnek...

Hiszek benne

Idézet

Amikor az ember öregszik, amikor mind közelebb kerül a halálhoz, egyre fogynak a vágyai. Minden nap szép - gyönyörűen lehámlik róla valami. Így aztán egyre kevesebb a keserűsége, bánata. Egyre kevesebb csalódás éri. Nem lesz igénytelenebb, csak az apróságoknak jobban tud örülni. Észre vesz olyan dolgokat, amikre korábban nemigen figyelt, mert a munkája, a családja, az örökös rohanás, á pénzkeresés, egyszóval az élet miatt nem jutott rá ideje és figyelme. S egyszerre csak kinyílik előtte a világ.

Tolnay Klári

Idézet