Palotai János: Nyugodjatok békében

Palotai János:

Nyugodjatok békében

Emlékezzünk

Mindenszentek és halottak napján

kiürül az egész megkínzott világ.

Gondolatban ma új otthonunk

a békés, boldog túlvilág.

Kinek nincs halottja, bánata

e széles, meggyötört földön?

Rokona, barátja, ki elment,

és vissza soha már nem jön.

Szépek az emlékek,

de mardos a bűnvád!

A sok ezer gyertya, virág sem pótolja,

hogy nem érint, és nem szól többé hozzád.

Ma mégis megpróbáljuk,

nem adjuk fel a reményt.

Emlékezzünk és imádkozzunk

minden elhunyt emberért.

Halottak napján

Látod, utánad az ég könnyezik...

Szuhanics Albert :Látod, utánad az ég könnyezik...

Ott, hol enyészet ura a helynek,

régi emlékek életre kelnek.

Sóhajok szállnak, mécsesek gyúlnak,

könnyek csillognak, hantokra hullnak.

Ott, hol e napon oly sokan járunk,

mohás köveken botlik a lábunk,

hűvös az ősz most, vastag az avar,

lehull a levél, viszonylag hamar...

Lehet a sorsunk kudarc vagy siker,

miképp a lombok, úgy hullunk mi el,

egyenként, sorban ...könyvbe van írva,

kivétel nélkül szállunk a sírba...

Amíg csak lehet, örülj, hogy élhetsz,

harmatos reggel új napra ébredsz,

míg reményt táplálsz, jövőd van neked,

szeretteid mind itt vannak veled!

Idővel majd csak a holtak napján

hantjuk bámulod, s az orcád halvány,

gyertyafény lobog, emlékben mosoly,

de könnyed hullik, s az arcod komoly.

Virágot hozunk, szépítjük a sírt,

a fájó szívre ez hozhat ma írt.

A sok szép emlék gyógyít oly sebet,

ami a fájó lelkünkön esett...

Lenéznek miránk, kik velünk éltek,

ma fényesebbek a csillagképek.

Mégis úgy érzed, hogy eső esik,

látod, utánad az ég könnyezik...

Debrecen, 2014. november 29.

Mi is pontosan Halloween ünnepe? - a történet és a hagyomány

Mi is pontosan Halloween ünnepe? - a történet és a hagyomány

Az angol Halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet - a Samhain-t, vagyis "a nyár végét" és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a holtak Ura előtt.

Hitük szerint ugyanis ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendőkben haltak meg, és azóta állatok testében "léteztek". Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, hogy ezáltal átkelhessenek a mennyországba. Kétségtelenül a legismertebb jelképe Halloween-nek a faragott töklámpás. Ahhoz, hogy megértsük a tök faragás eredetét, azt is tudnunk kell, hogyan kezdődött?

 Mióta ünnep a Halloween?

A legtöbb országban ismerik a Halloween ünnepét. Éjjel rémisztő jelmezekbe bújnak, kísértet történeteket mesélnek, mulatnak és természetesen töklámpásokat faragnak.

Egy máig fennmaradt hiedelem szerint október utolsó napján a legvékonyabb a választóvonal az élők és a holtak világa között. Az eltávozott lelkek ilyenkor útra kelnek, addig barangolnak, amíg meg nem találják egykori lakhelyüket, és ezen az éjszakán megpróbálnak visszatérni a világba. Már a kelták is védekeztek a biztonságukat veszélyeztető esemény ellen: házaikban eloltották a tüzet, hogy a hideg és barátságtalan tűzhely ne vonzza a hazalátogató szellemeket, és a tökéletes megtévesztés érdekében szellemnek öltözve parádéztak az utcákon, hogy a Gonoszt a végsőkig megzavarják, hogy aztán könnyebben elűzhessék.

Október 31-én, miután a termést betakarították és elraktározták a hosszú, hideg télre, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Mikor eljött a reggel, a papok szétosztották a parazsat a családok között, hogy azzal új tüzeket gyújthassanak. Ezek tartották távol az ártó szellemeket, és űzték el a hideget.

 Jack, vagyis a lámpás története:

Halloween szimbóluma, hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.

Jack a hiedelem szerint egy részeges, ám tréfás és leleményes kovács volt. Olyannyira, hogy még az ördögöt is megviccelte; mikor az eljött érte, hogy elvigye, Jack felzavarta őt egy hatalmas fa tetejére, aztán keresztet rajzolt a fa törzsére. Mivel az ördög köztudottan irtózik a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni a fáról. Jack csak azután engedte le az alvilági figurát a fáról, miután az megígérte, hogy nem kísérti őt többé. Amikor Jack meghalt, a mennyországba nem engedték be iszákossága és csínytevései miatt, ám a pokolban sem találhatott otthonra, mert az ördög is haragudott rá, amiért korábban túljárt az eszén. Ezért csak odadobott Jacknek egy izzó fadarabot a pokol tüzéből, hogy legalább vak sötétben ne kelljen kóborolnia az idők végezetéig. Jack beletette a mécsest egy kivájt fekete retekbe (más források szerint répába) és azóta bolyong lámpásával a mennyország és a pokol között. A kelta retket (répát) az amerikaiak időközben tökre változtatták, (állítólag azért, mert abból több volt nekik) és a világító sárga gömb lassan Halloween szimbólumává vált.

Napjainkra már itthon is egyre inkább divatos lett a Mindenszenteket megelőző nap bulizós, játékos hangulata. Főleg a gyermekek kapnak előszeretettel az alkalmon, hogy  boszorkányos és ijesztő ruhákat öltsenek, kivájt tökökből lámpásokat készítsenek. De a szeretteinkért való gyertyagyújtás november elsején meghitt és családi esemény, ahol az emlékezés és a lélek  halhatatlanságába  vetett hit a legfontosabb. És a külföldről átvett vidám szokások nem tudják ezt megváltoztatni.

Indián nyár

Kovács Kati

Kovács Kati (Verpelét, 1944. október 25. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, énekesnő, dalszövegíró, színésznő.

A magyar könnyűzenei élet kiemelkedő, mára már legendás egyéniségének számít. Ötven éve tartó pályafutása során számos állami és szakmai kitüntetéssel ismerték el.

Egerben egy gimnáziumi amatőr zenekarban énekelt. 1965-ben a "Ki mit tud?" győzteseként tűnt fel. A "Ki mit tud?" után 1966-ban győzött a táncdalfesztiválon is "Nem leszek a játékszered!" című dalával, amelynek szövegét is ő írta. 1972-ben a drezdai nemzetközi táncdalfesztivál győztese volt, 1974-ben Írországban elnyerte a country-fesztivál első díját, 1975-ben Angliában az év énekesnőjének választották. Filmjeiből: Eltávozott nap, Fényes szelek, A hamis Izabella, musical: Holnaptól nem szeretlek, nagylemezeiből: Suttogva és kiabálva, Autogram helyett, Életem lemeze, Szívemben zengő dal, Szerelmeslevél indigóval. SZOT- és Liszt Ferenc-díjas.

„           Kovács Kati életében a normákat tisztelő és betartó, miközben éneklésében mindig a végső határokat feszegető művész. Tehetsége vitathatatlan, hangja egyedülálló. A szeretet szolgálója, miközben abszolút öntörvényű és mindig a maga útját járja. Igazi szabad lélek.           ”

– Szegő András

Minden idők egyik legsikeresebb magyar énekesnője, nevéhez az 1960-as évek óta több ezer sikeres koncert, több millió eladott lemez és számtalan sláger fűződik.

. Az énekesnő közismert jellegzetes erőteljes hangjáról, hosszan tartó pályafutásáról és sokoldalúságáról. Énekhangja mezzoszoprán, négy és fél oktávos hangterjedelemmel.

Kovács Katinak 106 magyarországi és 25 külföldi önálló lemeze jelent meg, ebből 37 album. 328 gyűjteményes albumon jelentek meg felvételei, valamint több mint 500 dal van a repertoárjában.

Egyike azon kevés magyar könnyűzenei előadóknak, akik nemzetközi hírnévre tettek szert. A világ 5 kontinensén (Amerikában, Ausztráliában, Afrikában, Ázsiában, valamint Európa szinte minden országában) adott koncertet. Külföldön 6 nyelven (magyarul, angolul, németül, japánul, oroszul és lengyelül), 11 országban, 80 kiadásban jelentek meg felvételi. Dalait lefordították még cseh, francia, finn, olasz és spanyol nyelvre is. Az „Év énekesének” választották többek között Angliában és Németországban is.

Zenei stílusát számos műfaj alakította, a rock, a beat és a pop zenétől kezdve, hangja a legnehezebb dzsessz, gospel, spirituálé, blues dalok sőt még az opera eléneklésére is alkalmassá tette.

A zenei eredmények mellett sikereket ért el a dalszövegírásban és a filmművészetben is. Eddig több mint 20 filmben és színházi darabban szerepelt, valamint több tucat film betétdalát is ő énekli. Több mint ötven dalának ő a szerzője.

„           Addig fogok énekelni, amíg élek és létezem.           ”

– Kovács Kati

Reményik Sándor: Másodvirágzás

Reményik Sándor:  Másodvirágzás

Virág!

Virág az őszi gyümölcsfákon, 

Virág, virág,

Gyümölcs reménye nélkül, 

Magtalan bűbáj, céltalan igézet, 

Hófehér tündöklés a tél elé, 

Virág, virág,

Virág az őszi gyümölcsfákon, 

Magadért való, szép, szűzi szirom: 

Valamihez be nagyon hasonlítsz, 

Valamiért be nagyon szeretlek.

Virág, virág téged kerestelek

A tavasz mámorában, hasztalan, 

Gyümölcsöt ígért ottan minden ág, 

Magahitten és szemérmetlenül, 

Hasznot, hasznot, és hasznot mindörökké! 

A báj csak a haszon álarca volt.

De én azért

Barangoltam a tomboló tavaszban, 

Hogy szépet lássak és haszontalant. 

A szirmok bűvös álarcát letéptem

S az álomlenge karcsúság mögött

Egy hízott almát láttam gömbölyűn 

És tulipirosan.

Virág, virág,

Virág az őszi gyümölcsfákon: 

Te vagy az igazi.

Mögötted nincsen kiábrándulás. 

Semmit sem ígérsz, és mindent megadsz. 

Az ígéretet megveszi a fagy,

Az ígéretet elveri a jég, 

Az ígéretet aszály perzseli.

Te mindent adva, és semmit ígérve, 

Ragyogva hullsz a tél örök ölébe, 

Céltalan szépség, lenge-karcsú álom.

Virág, virág,

Ritka virág az őszi gyümölcsfákon.

Kolozsvár, 1927 szeptember 22

  

A félelemnek valóban elképesztő az ereje.

Edvard MuncH

A félelemnek valóban elképesztő az ereje. Nélküle túlságosan nyugalmas, néha unalmas az élet, vele pedig gyakran elviselhetetlen. (...) De van egy mindenkire egyformán érvényes szabály: a félelem nem lehet gyakori vendég. Jobb nem magunkhoz édesgetni, nem hagyni, hogy lelkünkbe hatoljon. Mert veszélyes a félelemmel játszani. Néha mérhetetlenül nagy a tét az ilyen játékban.

Andrej Gyjakov

Sárhelyi Erika: ŐSZI DAL

Vetkeznek bokrok, nyújtóznak ágak,

falevél szőnyeg lepi a tájat.

Álmosan moccan égen a felhő,

Fa kérge roppan - őszül az erdő.

Gesztenye hullik, hangtalan puffan,

elnyeli hangját rőtszínű paplan.

Szalad a szellő, fák között surran,

kacsint a napfény innen és onnan.

Vörösbegy mellén rozsdaszín mellény,

szépül a fészek, rebben a repkény.

Szusszan az avar, gyolcspuha bölcső,

Mélyül a homály - készül az erdő.     

Halloween képek

                                                                     

Sári László gondolatai

Ami a tudás határait illeti... egyfelől végetlenül tágak, másfelől túlságosan szűkek. Ám épp ott tágasak, ahol szűkebbek lehetnének, és ott szűkek, ahol a végtelenben kellene lenniük. Vagyis amiről semmit sem érdemes tudni, az a tudás számára könnyen elérhető, amit azonban fontos lenne tudni, elérhetetlen.

Nem helyes tudásnak azt a tudást nevezzük... mellyel különféle célokra tör az ember. A nem helyes tudás a haszonért van, s ösztönzője a lázas munkavágynak. Nyers akarással közelíti meg a világot s a legszorosabb kapcsolatra vágyik vele. A nem helyes tudás fojtogatja a világot. Örömmel ragadja meg és emeli ki részleteit, s szenvedélyesen hatol az anyagi részek belsejébe. Az egész működésében a szabály zavarja leginkább, melynek helyébe a saját elveit állítaná, hogy azokkal szabályozzon.

Helyes tudásnak azt a tudást nevezzük... mellyel semmi célunk a világon. A helyes tudás önmagáért van, s önmagát szemlélve a lelket gyönyörködteti. A helyes tudás óvatos, érzékeny kapcsolatot tart a világgal, nem igényli annak szoros közelségét. Sokkal inkább távolról szemléli, mintegy meglesi részleteit s kilesi az egész bonyolult működését. Nem avatkozik a folyásába, kíváncsian és merengve szemléli, s örökkön azt reméli, hogy meglátja benne a szabályt.

Su-La-Ce (Sári László)

Danyi Zoltán gondolata

A valóságnak minden bizonnyal különböző rétegei vannak, és ebben az esetben mindegyik rétegnek megvan a maga igazsága, és lehet, hogy ezek az egymásra épülő rétegek és egymásra épülő igazságok hozzák létre az úgynevezett valóságot, amit épp e miatt a sokféle réteg miatt nem lehet átlátni egészen, és ezért nem is lehet soha megérteni a maga teljességében.

Danyi Zoltán

Lao- ce

Van-e még valami?

Della Maria

Van-e még valami?

Nem tudhatni, sorsunk még mit rendelhet el,

megtettünk-e mindent, amit tenni kell?

Van még valami, miért élni érdemes,

vagy jövő tervet szőni felesleges?

Lassan minden szétfoszlik, amiben hittünk,

mert elgyengült erős keresztény hitünk?

Értelmetlen dédelgetni álmainkat,

ha barbároknak nyitjuk kapuinkat.

Nincs semmi, amiért harcolni érdemes,

elmúlt minden, ami érték volt, nemes.

Hová lettek a hősök, egri vitézek,

kik várat, hazát ellenségtől védnek?

Gyáván elfutnak, már nem is néznek vissza,

drága földünket galádokra bízza.

Vándorolnak egy jobb életet remélve,

másságok jönnek helyettük cserébe

Munkácsi Mihály: Egy utca

Az a magra hagyatott csak...