2012. október 30., kedd
2012. október 23., kedd
2012. október 22., hétfő
Akinek szeme van,
Akinek szeme van, annak nem kell varázslónak lennie, hogy képes legyen megkülönböztetni az igazságot a hazugságtól. Csak meg kell tanulnod olvasni az arcról. Nézd a szemeket! A szájat. Az izmokat itt, az állkapocs sarkában, és itt, ahol a nyak összeér a vállal. (...) Vannak hazugok, akik pislognak. Mások kimeresztik a szemüket. Megint mások félrenéznek. Van, aki az ajkát nyalogatja. Sokan eltakarják a szájukat, mielőtt hazudnának, mintha csak a hamisságukat próbálnák leplezni. Más jelek talán finomabbak, de mindig ott vannak. A hamis mosoly és az igazi mosoly talán hasonlónak tűnik, de különböznek egymástól, akár a hajnal az alkonyattól. Meg tudod különböztetni a hajnalt az alkonyattól?
George R. R. Martin
Mindenki
hazudik, amikor fél. Vannak, akik sok hazugságot mondanak, vannak, akik
keveset. Vannak olyanok is, akiknek csak egy nagy hazugságuk van, de azt olyan
gyakran ismételgetik, hogy végül szinte maguk is elhiszik... A lelkük kis
szegletében azonban mindig tudni fogják, hogy hazugság, és ez meglátszik az
arcukon is.
George
R. R. Martin
2012. október 19., péntek
2012. október 17., szerda
Hamvas Béla: A magány nehéz.
A magány
nehéz. Novemberben kinézni reggel a szürke derengésbe, kijönni a tornácra -, és
nincs senki, senki. A hegyoldalon barna levelekre szürke köd telepszik. Ezt az
érzést csak a legerősebb ellenméreggel lehet gyógyítani. Mi az? A tudat, hogy
az ember egyedül át tudja élni a világ legnagyobb szépségeit, éspedig nem
képzeletben, elégtételként, hanem, mint az örök egy, aki a legközelebb áll a
mindenséghez. Az ember csak közösségben élhet boldogan, de csak a magányban
lehet Isten.
Hamvas
Béla
2012. október 16., kedd
Jónás Tiborné:Mi a boldogság?
Mi
a boldogság?
Egy
otthon,
hol
mindig otthon vagyok.
Egy
arc,
mely
mindig rám mosolyog.
Egy
kéz,
mely
olykor megsimogat,
mely
elűzi gondomat.
A
rét,
mely
friss virágot ad,
Az
erdő,
mely
élteti a vadat.
A
gyermek,
mely
nem pótolható,
És
végül
a
mindenható.
Nyugalom,
csend,
és megértés,
Az
igaz szerelem,
és
féltés.
Egy
lepke
a
fákon.
Egy
virág
az
ágon.
Jónás
Tiborné (Mery Goo)
poet. hu
2012. október 14., vasárnap
2012. október 10., szerda
2012. október 8., hétfő
Punnany Massif:Most kihűlt ágyamban üres helyed lett a magány,
Most
kihűlt ágyamban üres helyed lett a magány,
Illatod
idővel odaképzelem, amikor fáj a múlt,
Ami
nem változik, bárhogy is alakult.
Legyen
ez sorstörténet, vagy életút.
Ha
mással látlak, már vissza nem nézek,
Mialatt
könnyeket takarok, mik a lelkemben égnek.
Punnany
Massif
2012. október 6., szombat
2012. október 2., kedd
Csitáry-Hock Tamás: Nem adnálak senkinek, semmiért. Illetve...
A
szövetség, az igazi, örökre szóló szövetség a lélekben születik. Nem érdek, nem
kényszer, nem elhatározás szüli. Ez két ember közötti, eltéphetetlen, örök
szövetség. Mert nem érdekek hozzák létre, nem tárgyalások útján keletkezik, nem
precízen megfogalmazott papírok dokumentálják, nem aláírások hitelesítik. Ezt a
szövetséget a szeretet köteléke hozza létre.
Csitáry-Hock
Tamás
Nem
adnálak senkinek, semmiért. Illetve... de. Igen. Adnálak. Valakinek, ingyen.
Önmagadnak. Neked bármikor visszaadlak, ha kéred. Hiszen szabad vagy. Nem
sajátíthatlak ki, nem köthetlek magamhoz. (...) Az ajtó nyitva áll. Bármikor
beléphetsz, bármikor kiléphetsz. Nem azért léphetsz ki, mert nincs szükségem
rád. A legnagyobb fájdalom lenne. De szeretlek. És ezért léphetsz ki.
Csitáry-Hock
Tamás
2012. október 1., hétfő
Tristan Messpeh: Engedd meg!
Engedd
meg!
Engedd,
hogy veszélyes utadon kísérőd legyek!
Engedd
hozzám bánatod, hogy vigaszod legyek!
Engedd,
hogy elsöpörjek minden akadályt,
Mit a Sors
- a kegyetlen - lábad elé hányt!
Engedd,
szeresselek, ne csak jóban, rosszban!
Engedd,
hogy kabátom pocsolyába dobjam!
Engedd,
hogy a kezem rajta átvezessen,
Ölelő
karjaimban lelked megpihenjen!
Ne mondj
nemet, kérlek, segítő kezemnek!
Engedd,
hogy fájdalmad engem is sebezzen!
Engedd,
hogy a bajban is lovagod lehessek!
Te mondod
az utat, én csak hadd kövessem!
Nem holmi öleb,
farkasod lehessek!
Engedd,
hogy ha fáj, akkor is szeressek!
Tristan
Messpeh
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)