Gyarló ember (vers)

Gyarló ember

Húsvétkor a Jóisten is locsol,

Fájó könnye sziklasírra lehull.

Elporlasztja a kemény kősziklát,

Maga mellé viszi egy szem fiát.

Gyarló ember, mit tettél fiammal?

Hát végeztél te a megváltóval?

Eldobtad az örök dicsőséget?

Nem lesz, aki meggyógyít majd téged.

Csupa véres a halotti lepel!

Ezért az ember, halállal felel.

Megváltótokat meggyilkoltátok?

Őt kegyetlenül megkínoztátok?

Fiam felviszlek téged a mennybe!

Onnan tekints le a bűnös földre.

Felülről látod az egész népet,

Szólj nekik, ha jön a végítélet!

Mészáros Lajos
poet.hu

Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete

Az ősegyházban a nagyhét három utolsó napján Krisztus halálának emlékezetére eloltották a gyertyákat és csak a föltámadás ünnepére gyújtották meg újra.

Az újtűz nagyszombati kultuszát előmozdította a pogány szakralizmus hagyatéka is. A germánok isteneik tiszteletére tavaszi tüzet gyújtottak, hogy elégessék a tél, sötétség, pusztulás démonait, és így földjeiknek termékenységét biztosítsák. Bonifác, a németek apostola, ezt az ősi szokást a nagyszombati tűzszenteléssel, és annak egyházias értelmezésével helyettesítette. Az egyházi szimbolikában a kialvó, majd újra fellángoló tűz jelképezi Krisztust. Más magyarázat szerint a kovakő, amelyből tüzet csiholnak: Krisztus, a tűz pedig: a Szentlélek, amelynek útját, kiáradását a Megváltó előkészítette.
A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából.
A liturgikus gyakorlat ma is él: a gyertyát, a feltámadó Krisztus jelképét megszentelt tűz lángjánál gyújtják meg. Ez általában úgy történik, hogy a tavaly szentelt barkára tüzet csiholnak, és ennél gyújtják meg a gyertyákat, illetőleg az örökmécset. A templomi hagyománynak sajátos népi fejleményeként az istensegítsi asszonyok pimpóval, vagyis virágvasárnap szentelt ággal gyújtanak tüzet az elkészítendő húsvéti eledelek alá.
A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken.
Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. A házakat is, a középkorban még talán a felnőtteket is megszentelték. Valószínűleg innen származik a keresztgyerek húsvéti megajándékozásának szokása.
A leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt. A középkorban még vasárnap hajnal, ma már nagyszombat estéjén tartják. Régebben a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere hordozta körbe a feltámadt Jézus szobrát. Nagyszombaton ért véget a böjt is: a körmenetről hazatérve fogyasztották el az ünnepi vacsorát.
Éjszaka Jézus keresésére indultak az emberek. Ekkor a hívők énekelve körbejárták a helységbeli kereszteket, majd a legtávolabbinál megtalálták az általuk előzőleg elrejtett Jézus szobrot.
kapos.hu

Jézus kereszthalálának emléknapja

golgota-preview

Nagypéntek van, Jézus kereszthalálának emléknapja

SZEGEDma   

A kereszténység ezen a napon emlékezik meg Jézus kereszthaláláról. A katolikus vallás tiltja a húsevést ezen a napon, jóllakni is csak egyszer szabad ma. A néphagyomány szerint a gyásznap egyben dologtiltó nap is.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje. Ezen a napon tilos a hús fogyasztása, a hívek háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól a nap folyamán. Az ünnep első nyomai a 4-5. századig nyúlnak vissza, a 8-9. században már különféle szertartások is kialakultak, amelyekben a gyász és a kereszt tisztelete mutatkozik meg. A nagypénteki körmenetek, passiójátékok is már a középkor óta jelen vannak. Az ájtatosság része a kálváriajárás, a szent sír körüli virrasztás.

Nagypénteken az egyházban nincs mise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A mise helyett igeliturgia van, áldoztatással. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.

Nagypéntekhez több hiedelem, szokás kapcsolódik. Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megmosdik a folyóvízben, azon nem fog semmilyen betegség. A lányok azt várták a mosakodástól, hogy szépek legyenek és ahol a víz partján fűzfák voltak, odamentek mosakodni, hogy szép, hosszú hajuk legyen.

A pénteki napot, különösen a nagypénteket általában szerencsétlennek vélték. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat. Általános hiedelem szerint nagypénteken nem sütöttek kenyeret, mert az kővé válna. Nem mostak, mert a ruha viselőjébe villám csapna, nem fontak, nem szőttek.

A nagypéntekről nagyszombatra virradó éjszaka pedig szerelmi jóslásokra alkalmas. A hajadon lányok megtudhatják ki lesz a jövendőbelijük.

Téli Húsvét

Téli Húsvét

A Húsvét most más, mint máskor,

hó esik majd, és nem zápor.

Locsolni sem vízzel fognak,

lány nyakába havat dobnak.

Megbolondult most az idő,

várhatunk, míg virág kinő.

Zúzmara ül még a fákon,

csizma fénylik minden lábon.

De a tojást mégis festik,

dalolnak reggeltől estig.

Mert bár úgy néz ki, tél temet,

a szívekben Húsvét nevet.

Schrenk Éva

poet.hu

Hallgassatok, harangok! Nagycsütörtök a gyász napja

Ha úgy nézett ki az utolsó vacsora, ahogy Leonardo da Vinci képén látjuk, akkor Jézus békés nyugalommal beletörődött a megváltoztathatatlanba. Búcsút vett, majd útjára indult.

Nagycsütörtök a nagyhét „szent három napjából” az első. A gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. Bár a katolikusok jobbára csak vasárnaponként szoktak misére járni, ezen a napon este részt vesznek szentmisén. Arra emlékeznek, hogy Jézus megünnepelte az utolsó vacsorát a tanítványaival. Az utolsó vacsora keretében mondta el a búcsúbeszédét, amiben sok, központi fontosságú tanítás található. Ezekből talán a legismertebb a „szeretetparancs”, amikor Jézus megparancsolja tanítványainak, hogy ugyanúgy szeressék egymást, ahogy ő szerette őket. Megmosta tanítványainak a lábát. Jézus korában a vendég lábának megmosása a szolga feladata volt, így ő ezzel a gesztussal maga fölé emelte követőit, példát mutatva nekik alázatból. Ez az én testem, amelyet értetek adok Amint elérkezett az óra, asztalhoz telepedett a tizenkét apostollal együtt. Így szólt hozzájuk: Vágyva vágytam rá, hogy ezt a húsvéti vacsorát elköltsem veletek, mielőtt szenvedek. Mondom nektek, többé nem eszem ezt, míg be nem teljesedik az Isten országában. Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és így szólt: Vegyétek, osszátok el magatok között. Mondom nektek: nem iszom a szőlő terméséből addig, amíg el nem jön az Isten országa. Most a kenyeret vette kezébe, hálát adott, megtörte és odanyújtotta nekik ezekkel a szavakkal: Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek az én emlékezetemre. Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet is, és azt mondta: Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek kiontanak. De nézzétek, az áruló keze is rajta az asztalon. Az Emberfia ugyan elmegy, de jaj annak az embernek, aki elárulja. Erre kérdezgetni kezdték egymást, ki az közülük, aki ilyet tesz. (Biblia – Lukács 22, 14–23) Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora (repro) Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomokban a harangok, „a harangok Rómába mennek", s legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg újra. A nagycsütörtöki mise elején, a szokásos dicsőítő ének kezdetén meghúzzák a templom harangjait és az összes, templomban fellelhető csengőt megrázzák, aztán hirtelen beáll a csend, az éneket általában orgonakíséret nélkül folytatják.  forr.: Cívishír

Tojásfa

Találkoztál már valaha sikeres, kiteljesedett, boldog emberrel, aki ugyanakkor pesszimista?

Találkoztál már valaha sikeres, kiteljesedett, boldog emberrel, aki ugyanakkor pesszimista? Én nem. Ez azért van, mert az optimizmus erővel ruház fel, és irányítja az érzelmeidet. A pesszimizmus meggyengíti az akaratodat, és elősegíti, hogy az aktuális hangulatod befolyásolja a cselekedeteidet. Optimista szemlélettel viszont a hozzáállásodat irányíthatod, hogy a legjobbat tudd kihozni a kétségbeejtő helyzetekből. Ezt nevezik "átírásnak", mert míg néha a körülményeket nem tudod befolyásolni, azon igenis képes vagy változtatni, hogyan tekints a dolgokra.

Nick Vujicic

Vár a Három Kívánság Tava Töttösön

Vár a Három Kívánság Tava Töttösön

Ha oly` kedved támad, gyere le a tóra!

- Meseszép világban telik minden óra.

Szíved minden búját itt majd elfelejted.

Hétköznapok súlyát a tó vízébe ejted.

Úgy, mint a mesében, hármat is kívánhatsz,

"aranyhalat" foghatsz, jobb kedvűbbé válhatsz.

Tölts el a tó mellett néhány kedves napot,

az élmények mellé derűs kedved kapod.

A csend, a természet végképp elvarázsol,

egészséget jobbít, fájó lelket ápol.

Tudod, ez a tó itt, csodát tenni képes,

itt találhatsz vissza lényed lényegéhez.

Lágy szellő simogat, nádmuzsika csendül,

madaraknak szárnya könnyed táncra lendül.

A tó neked mesél, gyógyítja a lelked,

szíved minden búját végképp elfelejted...

Aranyosi Ervin

A történelem tele van olyan...

Csitáry-Hock Tamás:"Sokat gondolok Rád."

"Sokat gondolok Rád." Akik szeretik egymást, gyakran mondják ezt a másiknak... De ha igazán, szíved mélyéből, testedből-lelkedből szereted, akkor ez a mondat csak gyenge leírása a valóságnak. Mert ha így szereted, akkor nem "sokat gondolsz" rá, hanem mindig. Sőt. Nem is gondolsz rá. Ez egészen más érzés. Folyamatosan jelen van az életedben. Ha dolgozol, ha kirándulsz, ha pihensz, ha zenét hallgatsz, vagy a madarak csiripelését élvezed, ha olvasol, vagy ha éppen kávédat kavargatod, mindig-mindig érzed a jelenlétét. Nem gondolsz rá, hanem érzed, hogy veled van, benned él. Minden pillanatban.

Csitáry-Hock Tamás

POSZTUMUSZ

POSZTUMUSZ

Majd eldönti az utókor posztumusz,

Hogy költő leszek-e, vagy csak jó humusz.

Mert a kövér földnek mindkettő érték,

Még ha strófáim a gazok sem érték.

Ha szép virágai belőlem nőnek,

Akkor is hasznára válok e földnek.

Mert e földön mindegyik ember érték,

Ezt igazolják az isteni mércék.

A föld befogad majd mindenkit békén,

S nem tűnődik el jó vagy rossz emlékén.

Együtt lesz ott a bátor és a gyáva,

A zseni, s a tehetségtelen pária.

Szabaddá válik ott szegény és fogoly,

Rögökké válik a lenéző mosoly.

Hol a föld lelkének lírája szárnyal,

Eggyé válunk majd a szülőanyánkkal.

M. Laurens

Poet.hu

A boldogság ha egyszer rád talál

A boldogság ha egyszer rád talál

A boldogság ha egyszer rád talál,

te jól vigyázz, olyan lesz mint a nyár.

Követi ősz, s a fagyos tél szele,

te nem tehetsz semmit majd ellene.

A boldogság ajándék, meglehet,

nagyobb kincsed, hidd el, hogy nincs neked!

Egy bús napon eltűnhet bárhová,

nem őrizted - későn jössz erre rá.

A boldogság egy csodás kert, bizony,

fagyos szél jő egy hideg alkonyon.

Virágaid szép szirma mind lehull,

földön hever, mikor bealkonyul.

A boldogság fakaszthat könnyeket,

mint tiszta tó, csillog a két szemed.

S ha véget ér majd ez a nagy csoda,

bánat tör rád, s bús könnyek zápora.

A boldogság egy félénk kismadár,

létünk egén hirtelen tovaszáll.

Messze repül, eltéved ő, bizony,

végleg elhagy egy ködös alkonyon.

Szuhanics Albert
poet.hu

Minden embert tisztelni kell,

Minden embert tisztelni kell, akármilyen sajnálatraméltó vagy nevetséges. Emlékeznünk kell, hogy minden emberben ugyanaz a lélek van, mint bennünk. Még akkor is, ha a másik testileg, lelkileg visszataszító, így kell gondolkoznunk: "Igen, ilyen szörnyűségnek is kell lennie, és el kell viselni őket." Ha kimutatjuk nekik ellenszenvünket, először is, igazságtalanok vagyunk, másodszor, kihívjuk őket olyan harcra, mely nem a koncért, hanem az ő létükért folyik. Akármilyen is, képtelen megváltoztatni magát. Mit tehet? Küzd ellenünk, mint a halálos ellenségével. Hiszen valójában mi akkor akarunk jók lenni hozzájuk, ha ők már megváltoztak, és nem olyanok, amilyenek. De ez számukra lehetetlen. Éppen ezért, jó szándékúnak kell lennünk minden emberrel, bármilyen is legyen, és ne várjuk tőle azt, amire képtelen, hogy más ember legyen.

Arthur Schopenhauer

Az élet olyan, mint egy kert.

Az élet olyan, mint egy kert. A levelek elszáradnak, és a virágok elhervadnak természetes módon. Csak ha ezeket eltávolítjuk, gyönyörködhetünk ismét új virágaink és leveleink szépségében. Ugyanígy el kell távolítanunk tudatunkból a rossz tapasztalatokat, a múlt árnyait. Élni annyi, mint emlékezni a felejtésre. Bocsásd meg, amit meg kell bocsátani. Felejtsd el, amit el kell felejteni. Öleld át az életet megújult erővel. Az élet minden pillanatát olyan friss tekintettel kellene fogadnunk, mint egy nemrégen nyílt virág.

Máta Amritánandamaji

Magyarnak lenni:

Szuhanics Albert:Március igéje

Március igéje

Szent ügyünknek harcosai

március igéjét

a szabadság kezeivel

szíveinkbe vésték.

Népek tavaszának napja

virradt a magyarra,

negyvennyolcnak ifjúsága

ezt szívből akarta!

Örök ünnep, szép ez a nap,

fölemeltük fejünk,

szívünk csordultig telt hittel,

szabadok lehetünk!

Éljen soká` Kossuth apánk!

...lám eljött a nagy nap,

amilyet a sors párkái,

fukar kézzel adnak!

Petőfinek lelke láng volt,

és a szava szikra,

visszhangra is talált annál,

kinek szíve tiszta!

Lobogjon a zászlónk büszkén

márciusi szélben,

dicsérvén a hősök lelkét,

s amit tettek régen!

Szuhanics Albert

Poet.hu

Oravecz Nóra:Semmi sem történik véletlenül.

Az Élet ilyen. Edz, és nem érdekli, hogy mit gondolsz, vagy hogy épp mire vágysz. Felkészít mindenre, de leginkább arra, hogy tudd, bármi jöhet, te megbirkózol vele. Hiszen nem véletlenül hagy magadra az Élet. Meg kell tapasztalnod, hogy mire vagy képes. Hogy mi van benned.

Oravecz Nóra

Semmi sem történik véletlenül. Egyetlen fal sincs ok nélkül körülötted. Okkal tartják tőled távol azt, akit. Nem véletlenül. Lehet, hogy csak ártana, vagy egyszerűen nincs itt az ideje. De érezd, érezd, hogy a legjobbat akarják neked, és tudod, talán halkan összemosolyognak, amikor azt gondolod, hogy ő a nagy ő, közben meg nem is, mert még nála is jobbat szánnak Neked - csak el kell végre hinned, és nem beérni kevesebbel.

Oravecz Nóra

Fonyódi Tibor: Egy nemzet akkor hal meg igazán,...

Juhász Gyula: 48 március 15.

48 március 15.

Ó régi szép est... tündöklő siker,

Mikor jön egyszer hozzád fogható,

Dicsőséged az egekig ivel,

A deszkáidon tetté vált a szó.

Igen, az Ige testté lett, derék

És lelkes nézők tapsoltak neked,

Színházi est, melyen - ó büszkeség! -

A gondolatszabadság született.

Aktoraid: Petőfi, Jókai,

Vasvári, Táncsics és a korai

Tavaszi mámor sok nagy ifja még,

Színésznőd Laborfalvy Róza volt,

Ki Jókainak szívére hajolt...

Ó régi szép est: jössz-e vissza még?

Juhász Gyula

Bíró György: Elég!

Elég!

Sokan haltak meg, hogy Én élhessek.
Magam jövőjét elhagyom, feledem.
Feketén-fehéren nézünk a világra,
sápadtra vagy épp pirospozsgásra.
Jövőre vagy múltra, igazságos útra,
szeretetlenség, igen nagy tortúra!

Csalfa világ reánk néz, szeret minket,
holnap bombát dob felénk szeretettel.
Emlékezz Drezdára, Varsóra, Budapestre,
nekik mindegy, a befektetés megtérüljön.
Lelkükben terrorista újra szülessen, szüljön!
Így emberséges háború maradjon, ne szűnjön!

Bíró György

(Poet.hu)

Színes városok

Utassy József

Aranyosi Ervin: Hullámzik az élet?

Hullámzik az élet?

Hullámzik az élet? Hullámvasút volna?

Ha beleszólhatnál, tán, másképpen szólna?

Egyszer fenn a csúcson, máskor lenn a mélyben:

Fénylő napsütésben, vagy szénfekete éjben?

Kellene egy lámpa, ami utat mutat?

Keresed az élet vizét adó kutat?

Jó hírem van, nem kell tovább már keresned.

A jó irányjelző, létezik már benned!

Ám kifelé nézel, ezért nem találod,

hiába járod be az egész világot.

Pihenj meg egy kicsit, csillapítsd le elméd,

magadban megleled életed értelmét!

Aranyosi Ervin

Kicsi sárga nárcisz

Az ember néha azt hiszi,

Az ember néha azt hiszi, hogy a múltnak üzenete van számára. Úgy véli, oda kell figyelnie rá, fülelnie kell a suttogására, hátra kell hajolnia, le kell guggolnia, hogy hallja a hangját kiszivárogni a földből, a holt helyekről. Az ember azt hiheti, hogy kaphat valamit a múlttól, vagy megérthet valamit a segítségével. De én tudom az igazságot(...). Tudom, hogy a múlt hátrafelé és lefelé húz; folyton arra ösztönzi az embert, hogy a szelet hallgassa, meg a fák összedörzsölődő ágait, mintha valami titkos beszédet akarna megfejteni, és összerakni a széttört darabokat. Reménytelen vállalkozás.

Lauren Oliver

Reményik Sándor:Először sírsz.

Először sírsz.

Azután átkozódsz.

Aztán imádkozol.

Aztán megfeszíted

Körömszakadtáig maradék-erőd.

Akarsz, egetostromló akarattal

S a lehetetlenség konok falán

Zúzod véresre koponyád.

Aztán elalélsz.

S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.

Utoljára is tompa kábulattal,

Szótlanul gondolattanul.

Reményik Sándor

Vállalj felelősséget!

 "Minden cselekedetünk egy-egy felelet erre a kérdésre: Ki vagyok én? Minél szokatlanabb a cselekedet, annál erősebb a felelet" - állítja Gárdonyi Géza. Nehéz felelősséget vállalni, és ezt az erős feleletet kicsikarni magunkból, amikor hibásak vagyunk, tévedünk, de különösen akkor, amikor igazságtalan bánásmódban van részünk. Mégsem érdemes a körülményeket kifogásként használni, mert ez legyengít minket, elveszi az életerőnket, ráadásul az életünkért, annak megélésének módjáért elsősorban magunk vagyunk felelősek.

Kádár Annamária

Stendhal:Csak a buta ember haragszik másokra (...).

Csak a buta ember haragszik másokra (...). A kő azért hull lefele, mert súlya van. Hát örökre zöld ifjú maradok? Mikor fogom már megtanulni, hogy pontosan annyit adjak magamból az embereknek, amennyiért megfizetnek! Ha azt akarom, hogy becsüljenek és magamat is becsülhessem, meg kell mutatnom, hogy szegénységem áll az ő gazdagságuk szolgálatában, szívem azonban ezer mérföldnyire van arcátlanságuktól, s magasabban élek, semhogy megvetésük vagy kis kegyeik elérjenek.

Stendhal