Tanulni kell...

 

A nagy emberek,

 A nagy emberek, akárcsak a nagy korszakok, robbanóanyagok, melyekben roppant erő gyülemlett fel; történeti és fiziológiai előfeltétele ennek az, hogy hosszú ideig gyűlt, halmozódott, takarékoskodott és megőrződött számukra az erő - és nem robbant. Óriássá nőtt a feszültség a tömegben, elegendő hát egy véletlen inger, hogy világra szólítsa a "zsenit", a "tettet", a nagy sorsot.

Friedrich Nietzsche

A humortalan ember

 

A tánc

 

Útravaló

A csoda.

 

Máté Rózsika. 

A csoda.

Életünkben mindig nagy csodákra vártunk,

S a helyes úttól, sajnos, gyakran messze jártunk.

Kergettük az álmot, melyet más vágyai szőttek,

S bennünk napról napra a kételyek csak nőttek.

Kérdésünkre válasz olyan sokszor nem volt,

Pedig számtalanszor megnyílt felettünk az égbolt.

S akkor kaptunk csodát, mikor nem is kértünk,

Mert mindig volt, ki óvott, s mindent megtett értünk.

Megtanított arra, hogy minden percünk csoda,

A kavics, amin járunk vagy a hosszú utak pora.

Csoda minden lépés, melyet más emberért teszünk,

S a mindennapi étel, amit jó étvággyal eszünk.

Csoda minden fűszál, mely lengedez a réten,

S minden apró felhő, mely táncot lejt az égen.

Csoda minden új nap, hisz új reményt ad élni,

És ennél többet, hidd el, nem lehet már kérni.

Csoda van a kézben, mely betegeket ápol,

S abban is, ki téved, de nem más embert vádol.

Egy csoda minden beteg, éhező vagy árva,

Mert róluk veszünk példát e nagyvilágot járva.

Egy csoda az a dallam, mely könnyekig tud hatni,

S a szív, mely lassan dobban, de mindig képes adni.

Egy csoda az az ember, ki bánatban is remél,

S a szem, mely minden szónál őszintébben beszél.

Gyakran megesik,

Gyakran megesik, hogy kórság bántja a testünk,

Bensőnkben mégis jó érzés tölt el egészen.

És fordítva is éppúgy áll, hogy az elmebetegnek

Teste egészében jól érzi magát, olyaténképp

Mint amikor beteges lábunk szenved, de fejünkben

Közben a gyötrő fájásnak szikrája se moccan.

Titus Lucretius Carus

 

Testvérek

 Magdolna Kun:

Testvérek

A jó testvérek mindhalálig összetartanak,

akármilyen nehéz sorsuk, együtt maradnak,

mert szívük törne össze, ha bármelyikük léte,

már csak hiányként lépne a másik életébe.

A jó testvérek nem feledik anyjuk szép szavát,

sem az életből merített bölcs tanítását,

mely arról szólt, hogy mind, aki egy vérből való,

az sosem lehet egymással elutasító.

Hiszen az idő elrohan, a szülők messze mennek,

s az egy vérből valók elárvultak lesznek,

s ha elárvultak lesznek, már nem lesz senki sem,

ki megvédené őket az élettel szemben.

Ezért kell mindenkinek jó testvérnek lenni,

egymást megvédeni, és egymást úgy szeretni ,

hogy egy csöppnyi kétség se merülhessen fel,

amikor majd egymáson segíteni kell.

cél

Köznapi magatartásunkat vágyaink szi­matja irányítja, jobbra, balra, föl, alá, asze­rint, hogy az alkalom szele honnan fú; csak a megkívánás pillanatában tudjuk, hogy mit akarunk, s oly változékonyak vagyunk, mint az a bizonyos állat, amely környezetének színéhez alkalmazkodik. Hol elhatározunk valamit, hol elejtjük; máskor meg vissza­pártolunk hozzá: csupa ingadozás, követke­zetlenség. Nem megyünk, hanem sodródunk, mint amit visz a víz: olykor szelíden, olykor vadul, aszerint, hogy az ár haragos-e vagy csöndes.

Michel de Montaigne

 

Mindnyájunk számára

 

A siker egy jó dőntés,

 

Nekem nem kell

 

Napról napra

 

Sohonyai Attila: 

Napról napra

…nem tudom milyen örökké szeretni.

Milyen, ha lehozzák a csillagokat.

Miként lehet valakivel megöregedni,

s szép szavakban esküdni, a valójában

bebizonyíthatatlant…

De azt tudom, milyen, utánad inni az üvegből,

milyen előbb takarni be téged, mint magam,

hogy reggel neked kedvedért kávét főzök,

s ha elönt a félelem, első, hogy téged felhívjalak.

Hogy mosolygok, ha sokáig készülsz,

és egyre jobban tetszik, mikor kócos vagy,

amikor a hibáinkat megnevetjük,

…amikor a biztonságot úgy hívod: „két karodban”.

…nem tudom milyen örökké szeretni.

Milyen, ha lehozzák a csillagokat.

Én azt tudom, hogy te vagy az a valami,

ami miatt akarom, hogy a mát kövesse,

mindig egy holnap.

A tetőre,

 A tetőre, azaz a csúcsra vezető lépcső mellett egy lift található, de sajnos ott a tábla, hogy nem működik. A mi számunkra ez a felvonó mindig üzemképtelen marad. Ha föl akarunk jutni a csúcsra, akkor a lépcsőt kell használnunk, méghozzá fokonként kell fölfelé haladnunk rajta.

Zig Ziglar

Nyári alma ül a fán

Kányádi Sándor:

Nyári alma ül a fán

Nyári alma ül a fán,

fa alatt egy kisleány.

Néz a kislány föl a fára,

s le az alma a kislányra.

Nézi egymást mosolyogva:

lány az almát, lányt az alma.

Gondolkozik, mit tehetne,

áll a kislány lábujjhegyre,

nyúlánkozik, ágaskodik,

ugrik, toppan, kapaszkodik.

De az alma meg sem moccan,

csak mosolyog a magasban.

És a kislány pityeregve

csüccsen, huppan le a gyepre.

Lomb közt szellő szundít csendben,

de a sírásra fölserken,

sajnálkozva néz a lányra,

és az ágat meglóbálja.

S hull az alma, örömére,

pont a kislány kötőjébe.

 

Kellemes hétvégét

 Kellemes hétvégét kivánok mindenkinek!

Gyűlölöm azt,

 

Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett bort iszogatván

háborut emleget és lélekölő viadalt.

S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák

szép adományairól zengve szeretni tanít.

Anakreón

Az optimista előnyben van

 Az optimista előnyben van a pesszimistával szemben - a várakozási idő alatt. Mert az idő, vagy a viszonyok révén kedvezően, vagy kedvezőtlenül, de minden elintéződik. Az optimista feltétlen jobban jár, mint a pesszimista, mert ez még a várakozási időt is kellemetlen érzéssel és csüggedt lelkülettel tölti el.

Korein Dezső

képes idézet

 

képes idézet

 

Vannak emberek, akik

Vannak emberek, akik folyamatosan mások energiáiból élnek. Ha nem adsz nekik, akkor elveszik tőled. Kitalálják a módját, hogy mivel érhetik el. Talán nem is vetted észre, de folyamatosan figyelmet követelnek tőled. Azt akarják, hogy ők legyenek a legfontosabbak neked. Vagy így, vagy úgy de elérik azt amit akarnak tőled. Ha elsőre nem teszed meg, akkor annyiszor elmondja, hogy a végén azt mondod, na jó legyünk túl rajta… és ő győzött, feltöltődött, te pedig veszítettél, elfáradtál, leeresztettél, kiüresedtél.

Aztán amint egy kicsit összeszedted magad, egy kicsit jobban vagy, akkor jön a következő ötlettel… és te újra ellenállsz, majd újra lemondasz önmagadról, az lesz amit ő akar, és a kör folytatódik.

Napjainkat ezek az energetikai játszmák határozzák meg. Akinek nincs saját energiája, az elrabolja valamilyen drámával attól, akinek van. Akinek nincs saját energiája, annak nincs kapcsolata a saját Lelkével, a saját energia forrásával. Így megkeresi azokat, akiknek van.

Sokkal tudatosabbnak kell lennünk. Azzal minden rendben van, ha valakinek önszántunkból adunk energiát, az viszont nincs rendben, ha elveszik tőlünk.

Nehezen tudunk visszatöltődni, amikor teljesen leszívják az energiáinkat, hiszen a töltődéshez csendre, pihentető alvásra, könnyedségre, a szeretet érzésére lenne szükségünk. Ezért vigyáznunk kell az energiakészletünkre. Vigyáznunk kell a Lelkünk fényére.

 Dömötör Aletta

Eljön majd az idő

 Eljön majd az idő, amikor már nem vágysz nagy házakra, luxus autóra, sem új cipőre vagy ruhára. Eljön majd az idő, amikor már nem vágysz utazásra, sem egykor dédelgetett álmaidra. . .
Igen, eljön majd az idő, amikor már semmire sem vágysz, mert magadban békére találsz. 
Nincs többé belső űr, amit bármivel, csakúgy tennivágyásból pótolnál…
Vágyaid felcseréled a lélek örömére,
S amint ezt teszed, az arcodra a nappalok mosolyt csalnak, az éjszakák meg elringatnak…
Vágynál bármire is? 
Eljön majd az idő, amikor örülsz a reggeleknek, a madarak dalának, a fák ágai közt megcsillanó napsugárnak.
Eljön majd az idő, amikor áldod majd a múltad, mindazt, amiben részed volt…
S tárt karokkal fogadod, amit a jövő a lábaid elé hoz.
Czernay Hajna
Forr.: net

Pipacsok a búzamezőben

Váci Mihály: 

Pipacsok a búzamezőben

Búza, búzakalász!

véle szél hadonász:

hajlik, lengedezik,

amíg cseperedik.

Búza, búzakalász.

Színe még nem arany:

mint a fű, csak olyan.

Szerte búzamező

zöld színben repeső,

- színe még nem arany.

Amíg érik a mag,

lassan, jó nap alatt,

- könnyű kis pipacsok

szirma, lángja lobog,

amíg érik a mag.

Messze virítanak.

Lenge szirmaikat

rázva vérpirosan,

mag felett magasan,

messze virítanak.

Tőlük piros a táj!

_"Ime itt van a nyár!"

Őket nézegetik,

szép csokorba szedik.

Tőlük piros a táj.

A zöld búzamezők,

észrevétlenek ők!

De lehull a pipacs,

s felragyognak a nagy

érett búzamezők!

A boldogságról

Törő Zsóka A boldogságról Olyan a boldogság, mint egy fényes tükör, hogyha nem vigyázol, eltörik, meggyötör. Olyan a boldogság, mint egy színes madár, ha fogságban tartod, sohasem dalol már. Olyan a boldogság, mint egy őszi levél, hogyha el nem kapod, messze viszi a szél. Olyan a boldogság, mint egy kényes virág, hogyha nem ápolod, elszürkül a világ.

,

 

 

Döntés

 

A legkeményebb ítéleteink, a legrosszindulatúbb támadásaink némelyike azelőtt történik meg, mielőtt bármi esélyünk lenne a gondolkodásra. Spontán válaszként küldünk el egy szöveget vagy e-mailt. Olyasmiket mondunk, melyeket később megbánunk. Olyan döntéseket hozunk, melyekről csak a későbbiekben visszatekintve látjuk be, hogy végső soron a kárunkra váltak.

Marianne Villiemson

Ha elveszítesz

Ha elveszítesz egy olyan háborút, amelyet te robbantottál ki, akkor a fegyverletétel feltételei között olyan jóvátételek is szerepelhetnek, amelyekre a helyzetednél fogva nem mondhatsz nemet, és amelyek hetedíziglen sújtani fogják a népedet. Nem csoda, hogy azok a németek, akik ezt átélték, azt mondják: soha többé.

 Kim Stanley Robinson 

Ha a hazugságok

 

Aki nappal

 

Tudás

Mi mindent is kezdenék el újra, és milyen bölcs lehetnék! Mind nagyon bölcsek volnánk itt a földgolyón, és a sok bölcsesség által úgy élnénk békében együtt, mint egy nagy család. De nem ez történik. Rettentő ostoba mindenki, a legtöbb embernek még csak arról sincs fogalma, hogy mennyire fogalma sincsen.

 

Zelei Bori