Orgonavirág

Pósa Lajos: Orgonavirág

Legszebb virág az én

Orgonavirágom,

Anyám jut eszembe,

Valahányszor látom.

Édes jó anyámnak

A kedves virága,

Ezzel jár tavaszkor

Az Isten házába

Szép orgonavirág,

Nyílj csak egyre szebben,

Ott a balogvölgyi,

Balogparti kertben!

Töltsd be illatoddal

Az udvart, a házat!

Köszöntsd bólintgatva

Orgona

Orgona

Orgona

JUHÁSZ GYULA: ZENE

JUHÁSZ GYULA: ZENE

ZENE

Az ember, amíg fiatal, erős,

Úgy véli, hogy egész nagy zenekar

Van a szívében, kürtök és dobok,

Hegedűk, hárfák, csellók, fuvolák

És mind az élet örömét, a szépség,

A jóság és igazság himnuszát

Ujjongják viharozva és vidáman.

Nem veszi észre, hogy a jó zenészek

Lassacskán szépen elhallgatnak és

Elszöknek egyenkint egy más vidékre.

Nem veszi észre, hogy fekete posztó

Jön a dobokra és hogy elrekednek

A trombiták s a száguldó ütem

Mindegyre lassúbb. Mígnem egy napon

Magában áll az utolsó zenész

S tört hangszerén egy hang sír elhalón

Mintegy segítségért kiáltva égre,

Majd csak susog és elnémul örökre

A bánat.

HAUSER - Oblivion (Piazzolla)

Idézet

Nagyhét

A nagyhét Magyarul sanyarúhét.

Az Úr messiási bevonulását virágvasárnap már a 4. század végén megünnepelték Jeruzsálemben. Az Olajfák hegyén gyűltek össze, majd szentírási szakaszok olvasása után körmenetben kísérték végig a városon a püspököt. A gyermekek olajfa és pálmaágakat vittek. A szertartás a 8. században került át nyugatra. Rómában Nagy Szent Leó pápa idejében már Jézus szenvedése állt a liturgia középpontjában, de az eredeti ünnep nyomai máig fennmaradtak. Ma a liturgiában a barkaszentelés (pálmaszentelés) az ünnepi mise előtt van, az evangélium helyén pedig Jézus szenvedéstörténete szerepel.

A hétfő, kedd szerda kezdetben liturgikus nap volt. Hilár pápa (461-468) hétfőre és keddre már engedélyezte a szentmisét. II. Valentinianus császár (375-392) a közhivatalokban a nagyhétre munkaszünetet rendelt el és még a rabszolgákat is mentesítette a munka alól. A munkaszünet többé kevésbé változatlanul az egész középkorban érvényes maradt. VIII. Orbán pápa a nagyhét napjait 1642-ben ismét hétköznappá nyilvánította.

Virágvasárnap - Jézus bevonulása Jeruzsálembe

A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza. A magyar falun a parasztok egészen a közelmúltig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztították az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is. A szerszámokat is letisztogatták, kifényesítették. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is. Az édesanya szigorúan gondoskodott róla, hogy minden gyermek és még a béresek, szolgálók is mind elvégezzék. A húsvét táján végzett gyónást még a 20. század elején is a gyóntatócédula (schedula confessionis) igazolta, ilyet ma is találni régi imádságoskönyvekben. Egyes helyeken a vízkereszti házszentelés alkalmával az asztalra készítették és a plébános jelenlétében a sekrestyés cérnára fűzve összegyűjtötte. A nagyhét eseményeihez tartozik a püspöki székesegyházakban a krizmaszentelési mise. A püspök papjaival együtt misézik, és megszenteli a betegek és a katekumenek olaját és a krizmát. Ekkor újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit.

Tavaszi vers

Zelk Zoltán: Ibolya című verse.

Ibolya, ibolya,

virítsz már a réten,

gyönyörködsz este a

víg tücsökzenében.

Tücsökzene ringat

este elalvásra,

hajnalban megfürdesz

az ég harmatába’.

Napfény az ebéded,

szellők simogatnak:

így élsz szép vidáman,

hírnöke tavasznak!

úzlet

Egy alapítvány meglehetősen bonyolult dolog. Az efféle egyesület hivatalosan a legkevésbé érdekelt annak az ügynek a megoldásában, amelyet képvisel. Próbálom szemléltetni. Képzeljen el egy egyesületet, amely a szegényekkel foglalkozik. Nos, a látszólagos ellentmondás abban rejlik, hogy ha csökken a szegények száma, akkor csorbul az egyesület létjogosultsága. Más szóval, minél jobban végzi a munkáját, annál jobban megássa a saját sírját. Ugyanígy van ez a háború ellen küzdő alapítvány esetében is. A béke a saját halálát jelentené.

Michel Bussi

Kun Magdolna

Április köszöntése

Itt vagy hát újra te bohó április,

te szeszélyes asszony, te csalfa szerető,

kinek kacér mosolyát úgy vágyja a tavasz,

hogy virágba borít, minden rózsatőt.

A szél is érted remeg szabad útját járva,

a csillagok feléd fordítják fénylő szemüket,

és úgy hajlanak nyomodba az aranyeső ágak,

mint hű rabszolgái a szép természetnek.

Április-április, te vagy az élet muzsikája,

nincs lágy dalodnál nyugtatóbb zene,

olyan lelket ölelő, évszaknyi dallam vagy,

mitől az embereknek élni van kedve.

Minden madárhangnak te adsz hírnevet,

általad színesülnek tarkává a rétek,

téged követ boldogan minden olyan álom,

ami a télben dérkönnyekkel ébredt.

Amíg bízhatjuk, hogy ismét eljössz hozzánk,

vesztett reményünk is megújulni képes,

mert benned találjuk azt a kapaszkodó erőt,

mely újra és újra túlélésre késztet

Kun Magdolna

A költészet napja

A költészet napja szovjet mintára született, de ettől még a miénk

Kiss Eszter

2019.04.11. 17:49

Április 11. ötvenöt éve a költészet napja, a magyar irodalom ünnepe. Arról kevesebben tudnak, hogy ez az ünnep olyan, mint a pesti troli: szovjet import, de már annyira a sajátunk lett, hogy senkinek eszébe se jutna megszüntetni. A ,,líra tömegmozgalommá lett ápolása" eredetileg a pártállami diktatúra időszakában jelent meg Magyarországon.

A szovjet költészet egy könnyű felderítő osztag

A Szovjetunióban 1955-ben tartották meg először a költészet napját: a Sztálin halála után hatalmi harcokba süllyedő (kultúr)politika kizavart néhány kortárs költőt verset szavalni és dedikálni pár moszkvai könyvkereskedésbe. 1956-tól rendszeresen megjelent a Gyeny poezii Költészet napja című antológia is.

A moszkvai Majakovszkij téren az emberek még hófúvásban is szívesen hallgatnak két-három óra hosszat verseket- írta meg a hol az októberi forradalom, hol karácsony környékén megtartott eseményről a baráti magyar sajtó a hatvanas években. A költészet napját idővel igazi tömegrendezvénnyé fejlesztették: a szerzők üzemekben, iskolákban, laktanyákban szavaltak, 1963-ban tizenkétezren voltak a moszkvai sportcsarnokban rendezett költészetnapon, és ekkor már televízión is több millió ember hallgatta a verseket.

: ArcanumFejlődés és harc volt akkoriban a szovjet líra. Jevgenyij Jevtusenko, a Hruscsov idején feltűnt, később több mint hetven nyelvre lefordított fiatal sztárköltő így magyarázta az állami ünneppé vált költészet napja létét:

Nálunk most új virágkorát éli a líra. A költészet gyorsabban fejlődik. A költészet hírnökhöz hasonló. Hogy katonai, háborús hasonlattal éljek: a poézis a könnyű felderítő osztag, utána következnek a nehéz harci egységek: a prózai műfajok.

A magyar megoldás

A Magyar Népköztársaság már 1956 júniusában követte a szovjet példát, a nyári ünnepi könyvhéten rendezték meg a magyar költészet napját: előadóművészek szavaltak, írók, költők, tanárok és fiatalok beszéltek a kortárs és klasszikus költészetről.

A napot a kultúrpolitika 1964-ben kapcsolta József Attila születésnapjához, vagyis április 11-hez.

A cél az élő magyar költők alkotásainak széles körben való megismertetése és megkedveltetése. A költészet napját korábban a könyvhét keretében rendezték meg, s a tapasztalatok szerint az egyéb műsorok között ez a rendezvény elsikkadt. Ezért vált szükségessé, hogy kiemeljék a könyvhét keretéből. Ugyancsak helyes volt az ünnepi eseményt József Attila alakjához fűzni- értékelt Simó Jenő, a Kiadói Főigazgatóság vezetője.

Devecseri Gábor költő verset szaval a Magyar Írók Szövetsége Költészet napja alkalmából tartott nyitóünnepélyén az Egyetemi Színpadon 1964. április 10-én. Ebben az évben először rendezték meg a Költészet napját József Attila születésnapján.

Devecseri Gábor költő verset szaval a Magyar Írók Szövetsége Költészet napja alkalmából tartott nyitóünnepélyén az Egyetemi Színpadon 1964. április 10-én. Ebben az évben először rendezték meg a Költészet napját József Attila születésnapján.

Fotó: Keleti Éva

A központi megnyitót a Magyar Írók Szövetsége rendezte az Egyetemi Színpadon, és az eseményt a televízió is közvetítette. Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Zelk Zoltán, Devecseri Gábor, Kassák Lajos ott volt, Juhász Ferenc, Benjámin László, Illyés Gyula, Hidas Antal és Weöres Sándor verset küldött. A könyvesboltok, a könyvtárak, a KISZ, a Hazafias Népfront, a Nőtanács, a magyar kultúrpolitika minden harcba állítható helyi egysége író-olvasó találkozókat szervezett, a színházak esti előadásai előtt egy-egy színész elszavalta valamelyik kortárs költő versét. Ebben az évben jelent meg először a máig élő Szép versek antológia.

József Attiláért 1945 után előbb a szociáldemokraták és a kommunisták harcoltak, aztán Rákosi pártállamában Petőfi és Ady mellett az irodalom népi demokratikus költőikonja lett. A hatvanas évek kultúrpápája, Aczél György József Attila-rajongó volt, minden versét fejből tudta. Az ideológiai szempontok szerint szűrt életműre éberen vigyáztak. Kosztolányi Ádám

az akkori József Attila-kutatás első számú alakjának, Szabolcsi Miklósnak felkérésére írt emlékeiből is minden olyan részletet kihúztak, ami akárcsak a legkisebb mértékben is megkérdőjelezte József Attila baloldaliságát, még ha azt maga a költő mondta a visszaemlékezés szerint.

:Ahogy az Egyetemi Lapok írta az első, a költőhöz kötött ünnepen

,,József Attila születésének napja ettől az évtől kezdve, a költők, a versszerető közönség ünnepe lesz. A költészet napja, azé a költészeté, mely éltető forrását a proletárköltő munkásságában találta meg. A költő utódainak ünnepe, azé a költőé, aki a szép szó énekese, a külvárosi emberek dalosa volt, aki nem ismerte a vitrinbe zárkózott l'art pour l'art alkotók az egyszerű néptől idegen magányát.

A szocialista költészet napja, egy új világot építő nép örömeinek, gondjainak, rímbe szedett életének ünnepe.

Az 1964-es ünnepségsorozat fontos állomása volt a József Attila Emlékszoba megnyitása. A költő szülőházában, a ferencvárosi Gát utca 3.-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum által létrehozott kiállítóhely máig működik.

A költészet napjának eredeti ideológiai tartalma már az 1970-es évek elején csökkenni kezdett, és az ünnep fokozatosan elvesztette szoros kötődését a ,,munkásmozgalmi líra" gondolatához. Az 1980-as években már csak elvétve bukkantak fel utalások a szocializmus építésére az ünnepi rendezvényeken, a rendszerváltás után pedig a költészet napja egyértelműen politikamentessé vált.

https://index.hu/kultur/2019/04/11/szovjet_mintara_kolteszet_napja_aprilis_irodalom_jozsef_attila_szuletesnap/

József Attila Születésnapomra című versének kézirata

Vicces képek

Inge Look

Vicces képek

Inge Look

Idézet

Mindannyian használunk olyan velős mondásokat, mint hogy "nem tudhatjuk, amíg meg nem próbáltuk", és észre se vesszük, hogy mennyire megtévesztőek tudnak lenni. Ha meg is próbálunk valamit, akkor se feltétlenül tudunk meg többet arról, hogy az adott dolog lehetséges-e, mert amikor nem járunk sikerrel, egyedül annyit tudunk meg, hogy az általunk választott mód nem volt eredményes. Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy más módon sikerrel jártunk volna-e.

Ellen J. Langer

Idézet képen

Öregség

Április 1-e

Április elseje, a tréfák ünnepe, amikor megengedett egy-két füllentés és beugratás. Kevesen gondolnák, hogy a gyerekesnek látszó szórakozásnak komoly lélektani háttere van. Pszichológusok szerint ennyi hazugság és tréfa szükséges is a kiegyensúlyozott lelki élethez.

Évente egyszer tehát szabad manipulálni környezetünket, még szégyenkezni sem kell miatta, sőt, magunknak is örömet szerzünk. Kis túlzással azt is lehet állítani, hogy április elseje lélektani igénye az embereknek. Április elseje a bolondozás, tréfálkozás, apró kis füllentések napja. Ezen a napon mindenki megvicceli az ismerőseit, melyeken nem szabad megsértődni, hiszen csak tréfa. Akit ilyenkor lóvá tesznek az lesz április bolondja. A jó poénok jobb kedvre derítenek mindenkit.

A bolondok napja nagyszerű ünnep, emlékezetes tréfákat lehet kipróbálni, melyek által maradandó élményekkel gazdagodhatnak az emberek. Színesebbé teszi az emberek szürke hétköznapjait.

Kamarás Klára : Titok

Kamarás Klára : Titok

Gyengék vagyunk és sérülékenyek,

de hogy ne lássa rajtunk senki,

öklünket rázzuk a világnak,

büszkén viseljük sebeinket,

hisszük, hogy nem tartozunk másnak,

csak önmagunknak.

Éjszaka...

vagy, ha álmatlan hajnal éber

forgolódás közben talál,

megrebbenve, mint gyertya fénye

kimondjuk súgva, szinte félve

mindenkinek a titkok- titkát,

mit eltemetni végleg nem lehet:

gyengék vagyunk...és sérülékenyek..

.