2016. február 28., vasárnap

A magány nehéz.

A magány nehéz. Novemberben kinézni reggel a szürke derengésbe, kijönni a tornácra -, és nincs senki, senki. A hegyoldalon barna levelekre szürke köd telepszik. Ezt az érzést csak a legerősebb ellenméreggel lehet gyógyítani. Mi az? A tudat, hogy az ember egyedül át tudja élni a világ legnagyobb szépségeit, éspedig nem képzeletben, elégtételként, hanem, mint az örök egy, aki a legközelebb áll a mindenséghez. Az ember csak közösségben élhet boldogan, de csak a magányban lehet Isten.

Hamvas Béla


Az ember sok ezer könyvet olvas,

Az ember sok ezer könyvet olvas, legnagyobb részüket egy hét alatt elfelejti. Az ember életében sok ezer festményt, zeneművet, szobrot és tájat lát és hall, és van tíz-húsz-harminc, amely hosszú ideig kíséri, mint a barát vagy a kedves. Az ember életében csak egész kevés olyan gondolatot talál, amelytől sohasem válik meg. A sok ezer könyv mindennapi táplálék, amely azzal, hogy egy bizonyos ideig örömet nyújtott, feladatát elvégezte. Az a tíz-húsz-harminc kép, vagy zenemű vagy vers, amely az embert hosszú ideig kíséri, meghitt élettárs.

Hamvas Béla

Szinyei Merse Pál: Majális

2016. február 27., szombat

Gyógyító erő a szeretet.

Gyógyító erő a szeretet. Ki teste, ki lelke egészségét köszönheti e csodának, ki teljes emberségét. Orvosság a szeretet minden gondolat ellen, amely lelkedet megzavarja. Változtasd örömmé mások bánatát, s hitté a reményvesztettséget.
A csend nem csupán a természet hangja, hanem az ember legbelső szükséglete.
A világ körüli utazás is egyetlen lépéssel kezdődik. A tudásnak nem tudás a kezdete. A szeretetnek nincs kezdete, így vége sem lehet. A szeretet örök.
Légy, amivé legszebb hajlamaid által válhatsz - de elsősorban maradj ember.


Tatiosz


2016. február 25., csütörtök

Az önbecsülésünk határozza meg, mit gondolunk magunkról, annak alapján vetjük meg a lábunkat a világban, és alakítjuk a kapcsolatainkat. Ha leértékeljük magunkat, nemtelen helyzetekbe keveredhetünk. Persze senkinek sem tökéletes az önértékelése, sőt, ez szituációnként változhat. De dolgozni lehet rajta. Időről időre fel kell tennünk magunknak a kérdést: ki vagyok én, mit akarok az élettől? Sokszor azért sodródunk bele valamibe, ami egyébként távol áll tőlünk, mert nem figyelünk befelé, a valós igényeinkre. Hagyjuk, hogy mások kívülről irányítsanak minket, ha tetszik, az orrunknál fogva vezessenek.

Rados Virág


2016. február 21., vasárnap

Aki hisz és remél,


Nem Isten az, aki bünteti az ártatlan utódokat

Nem Isten az, aki bünteti az ártatlan utódokat - mi magunk tesszük ezt, ha nem vállaljuk becsületesen apai-anyai hivatásunkat, szeretetlenek, önzőek, figyelmetlenek vagyunk, rossz példát mutatunk. (...) Tetteink következményei, akár jók, akár rosszak, tovább hatnak életükben, és ők is - sokszor akaratuk ellenére - továbbadják gyermekeiknek. Nem Isten fogja hetedíziglen egy rossz döntés következményével büntetni utódainkat, hanem a szülők, akik meggondolatlanul elválnak, szétverik a családjukat, bizonytalanságba taszítják gyermekeiket.

Böjte Csaba

Azt a gyereket, aki helyett édesanyja írja a házi feladatot,

Azt a gyereket, aki helyett édesanyja írja a házi feladatot, jó szándékával tönkre fogja tenni. A gyerekkori mosatlan almák, a biciklizés közben szerzett horzsolások immunrendszerünket irritálják, ami a fertőzéseket legyőzve megerősödik. Orvosi diplomád, bajnoki címed mit sem érne, ha szüleid megvásárolták volna neked, hogy megkíméljenek a vizsgák, versenyek embert próbáló terhétől, ha verejtékes, kitartó tanulással, küzdelemmel nem te magad harcoltál volna meg értük.
Böjte Csaba

Baranyi Ferenc : KÉK MADÁR-ZÖLD FÁK

Baranyi Ferenc :
KÉK MADÁR-ZÖLD FÁK

A mesebeli madarat
elfogjuk olykor, hogy utána
úgy dönthessünk: legyen szabad.
S szorosan az ablakhoz állva
eresztjük el a messzi ég
felé, mely húzza ismerősen -
s akkor a madár színe kék.
Csak akkor. Mindig eltűnőben.

Nincs más, csak ez a pillanat,
mely tollait kékkel befújja,
hiszen pihéin átszalad
a sugárzó mennybolt azúrja
és hiteti, hogy élni szép:
van Kék Madár, mely visszaszállhat!
S engedek én is kicsikét
az illúzió igazának,
hisz ez a szárnyalás visz el
a boldogsághoz, mert iránya
cikcakkos, tört íveivel
ráröpteti szemünk a fákra,
s meglátjuk végre a csodát,
mit addig is kínált az ablak:
zöldellnek, zöldellnek a fák!

S ez hihetőbb örömet adhat.





Edgar Degas


Amikor már nincs is tudatában annak, amit művel,
 csak akkor teszi a festő jól a dolgát.
Edgar Degas

2016. február 16., kedd

Mindenki azt mondja,

Mindenki azt mondja, hogy a szeretet fáj, de ez nem igaz. A magány fáj. Az elutasítás fáj. Valakinek az elvesztése fáj. Az irigység fáj. Mindenki összekeveri ezeket a szeretettel, de a valóság az, hogy a szeretet az egyetlen dolog ezen a világon, ami elfedi az összes fájdalmat és segít, hogy újra csodálatosan érezd magad. A szeretet az egyetlen dolog ezen a világon, ami nem fáj.

Mesa Selminovic


Kép: Leonid Afremov

2016. február 3., szerda

Kishonthy Csilla - Álarc nélkül


Kishonthy Csilla - Álarc nélkül

Mögöttünk már Vízkereszt,
Húsvét még oly távol,
Tavaszra várnak az emberek,
Sütik a farsangi fánkot.

Most mindenki az lehet,
Miről egyszer álmodott,
Felnőtt és kisgyerek,
Járnak farsangi táncot.

Lehetsz masiniszta, királylány,
Varázsló vagy állatidomár,
Akkor is, ha nem sikerült,
Most lehet, hiszen ünnepelünk.

S ha a mulatság véget ér,
Vedd le álruhád, tedd le maszkodat,
Maradj kinek rendeltettél,
Viseld büszkén igaz arcodat.



Somogyi Mónika Tünde - Itt a farsang!



Somogyi Mónika Tünde - Itt a farsang!

Színes ruhák, furcsa maszkok,
Ó ti tiszta lelkek, hol vagytok?
Elbújtok az álca mögé,
Nagyságotokat ez álruha kifejezhetné?

Örömötöket és lelkesedéseteket mutatja a szerep,
Mit e fényes alkalomra felvesz szívetek,
Általa megmutatja egy rejtett oldalát,
Mit a hétköznapok forgataga elpalástol ám!

Így a kettő együtt egy egész,
Vagy talán rosszul látom én?
Amit nem tud és nem mer valaki felvállalni,
Azt a vágyát, szerepét tudja ilyenkor megmutatni?

Mondjátok meg drága emberek és lelkek,
Mi a jó ebben nektek?
A mindennapi élet túl szigorú és sivár?
Ezért kell felölteni a színes álcát?

De én bízom a nagy erőtökben,
Az önkifejezés erejében,
A farsangi időszak jó móka,
A felöltő pedig egyszerűen csak egy álruha!

Poet.hu

Mentovics Éva- Vígság legyen!



Mentovics Éva- Vígság legyen!

Farsang van most,
ne feledd el.
Maskarádat
fürgén vedd fel!

Szól a duda,
szedd a lábad,
perdülj, fordulj,
fürgén járjad! Libbenjen a
pörgős szoknya,
a nadrág is
vígan ropja!

Dobbanjon a
bundás bakancs,
vígság legyen,

ez a parancs!

Mezei Mariann - Boszorkány


Mezei Mariann - Boszorkány

Bűbáj, mágia, jóslás,
Lételemem a rontás.

Szeretek mindent, mi rossz,
Lelkem sötét és gonosz. Fekete ruhában, seprűn szállok,
Átváltozva kegyetlen bosszút állok.

Varázsom ördögi tudomány,

Mert én vagyok az ártó boszorkány!

Csoóri Sándor: Mozdul a Föld…

Csoóri Sándor:  Mozdul a Föld…

Mozdul a Föld, s a hírhozó szelek
suttogva már a tavaszról beszélnek:
a szárazálmú fák magukhoz térnek,
s felejtik a telet.
Mozdul a Föld, s a szaladó erecskék
víztükrén gyermek-izgalom fut át:
viszik a hegyek olvadó havát,
s a kiengedő ég szinét.
Emlékezem, s előre gondolok,
és látom már a dombok hajlatán
az előbuvó virágok hadán
a tavasz hogy lobog!
Tavasz, tavasz, te harcos agitátor,
életrekeltő, serkentő barát,
dalold az élet szépséges dalát,
dalolj az újhodásról!
Ne késlekedj! Siess! Az élet
teljesebb veled, ifjabb, igazabb:
buzdítson minden hű szivet, agyat
gyorsuló szívverésed.
Taníts szeretni mindent, ami szép,
ami derüs és tiszta napjainkban;
hirdesd kinyíló gyöngyvirágaidban
a béke nagy ügyét. –

Mozdul a Föld… tavasz lesz nemsokára,
futár szelek nekem már hírüladták! –
Barátaim, ha mostan rajtam állna,
örök tavaszba érne a világ!
Zámoly, 1953




Ma 86 éve született

Ma 86 éve született
Csoóri Sándor (Zámoly, 1930. február 3. –) Református parasztcsaládban 
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja
      1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait, betegsége miatt, félbehagyta. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott.
     1956 után egy ideig nem talált munkát, majd az 1960- as évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztői munkatársa, 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja.
A hatalom hamar észrevette, hogy Csoóri nem tartozik feltétlen hívei közé. Írásaiban kritizálta a diktatúra személyiség- és társadalomromboló hatását, különös tekintettel a vidéki emberek sorsára. Gyakran volt megfigyelés és szilencium alatt, néha évekig. Nem kaphatott komolyabb elismerést, díjakat. Budapesten élt, ahol a Belvárosi kávéházban jöttek össze barátaival, többek között Jancsó Miklóssal, Orbán Ottóval, Konrád Györggyel, Kósa Ferenccel. Költészete az 1960-as évekre forrott ki igazán. A Kádár-kor ellenzékének egyik legmarkánsabb képviselőjévé vált.
       Első versei 1953-ban jelentek meg, nagy feltűnést keltve a Rákosi-korszakot bíráló hangvételükkel. Ezekben valamint első kötetében (Felröppen a madár, 1954) még leginkább Petőfi realista közéletiségét követte.
A hetvenes évekre alakult ki költészetének jellegzetes karaktere, melynek legfőbb ismérvei: a képekből áradó metafizikai sugárzás, a váratlan és meglepő asszociációk sora, a mindenkor személyes hangvétel mint hitelesítő jegy és a közösségi elkötelezettség. Szakolczay Lajos így fogalmazott: „Zrínyi kezéből vette ki a kardot, s Kosztolányi selyemsálát csavarta a nyakára.” Görömbei András szerint „költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlenül egyéni színnel vitte tovább költészetünknek azt a fő vonulatát, melyet elődei és kortársai Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig megteremtettek.” Mint monográfusa fogalmaz, a Csoóri-vers „sokrétegű, (…) gazdag képvilágú, érzékletes közvetlenséget és szürrealisztikus asszociációkat együtt mozgató, a természetet és a kozmoszt az emberi ügyek részévé és jelképévé avató, ritmusában nyugtalanságot és belső nyugalmat egyszerre sugalló”. Verseit számos idegen nyelvre lefordították.
        A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. Több alkalommal sújtották szilenciummal, több ezer oldalnyi ügynöki jelentést írtak róla, népszerűsége azonban rendkívül magas volt, előadásain rendszerint zsúfolt termek fogadták. 1990-ben egy néhányak által antiszemitának minősített cikke miatt több írótársa szembefordult vele, a Magyar Írószövetség pedig (amelynek elnökségi és választmányi tagja is volt) nyilvánosan elhatárolódott tőle.

1985-ben részt vett az ellenzéki csoportok Monori találkozóján. 1987-ben egyike volt az Magyar Demokrata Fórum alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel (folyóirat, 1988–) szerkesztőbizotts  ági elnöke, 1992-től főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Ebben a funkciójában kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását, mely még az év karácsonyán megkezdte sugárzását.