2012. április 30., hétfő
2012. április 28., szombat
Sárhelyi Erika - Félúton
Valahogy mindig
félúton vagyok.
Remélve, nem vagyok
útban senkinek.
S míg „valahonnan”
„bárhova” jutok,
valami jót mindig
magammal viszek.
Valahogy mindig
félúton vagyok.
Úton a múltból talán a
most felé.
S ha elhiszem, szép
jelenem élem,
hegyek zúdulnak a két
lábam elé.
Valahogy mindig
félúton vagyok.
S néha félek, elfogy
alólam az út.
Olykor elfog az a
furcsa érzés,
hiába megyek - minden
út körbefut.
Valahogy mindig
félúton vagyok.
Mondják: az út a
fontos, nem a cél.
Vezet hitem
eltökélt-magamban,
s hogy minden lépés a
csillagokig ér.
Valahogy mindig
félúton vagyok.
Mint ki örökké utazni
kényszerül.
Csomagom könnyű, egy
szív, s egy lélek.
S próbálok úton
maradni - emberül.
2012. április 26., csütörtök
2012. április 25., szerda
Természet
A természet - valóság.
Egyszerűen - van. Árad. Tanít. Tanít, hogy lenni, élni jó. És szép. Hogy lenni
annyi, mint önmagamat ingyen, ajándékként adni. Egy kő, egy virág, egy fa, a
naplemente, a Hold, a szellő mindennek és mindenkinek válogatás nélkül van,
árasztja önmagát. Nem tud nem lenni, nem tudja nem adni magát, nem tud áradni.
Mutatja az utat, a létezés egyetlen útját.
Biegelbauer Pál
2012. április 24., kedd
Tiéd a boldog élet ha...
“Mért töröd
a fejed azon, ami megtörténhet veled? Meglehet, hogy meg sem történik.
Tűzvészre gondolok, házad összeroskadására, csupa olyasmire, amibe beleeshetsz,
s nem pedig belecsalogatnak. Inkább a csapdákra figyelj, azokra, amelyek orvul
leselkednek rád… Mikor attól rettegsz, hogy az emberek veszélyt hozhatnak rád,
gondolj arra, hogy mivel tartozol nekik… Méltóképpen élj, hogy méltóképpen
ítéltess. Ne tégy semmit mások kárára, örülj mások szerencséjének, indítson meg
az elesettek balsorsa, és mindig tartogass egy könnycseppet a szívedben az arra
rászorulóknak… Ne feledd: emberhez méltóan kell élned, hogy méltó légy, e magas
cím viselésére… Hívd segítőtársul a bölcsességet. Ha tógájába burkolózol, megóv
a bajoktól, szentélyében biztonságra lelsz. Csak azok lökdösik egymást, akik
ugyanazon az úton járnak. A bölcs sohasem kérkedik, sok emberre hozott már
veszélyt a dölyfös lélek. Elűzi önmagától a bűnt, és másnak sem rója fel. Nem
rémül meg a világi erkölcsök láttán, és nem kárhoztatja mások cselekedeteit. A
kárhozat veszedelmes. Élj nemes szívvel, és élj egyenes lélekkel!
Parádé
nélkül, gyűlölködés nélkül élni – íme: tiéd a boldog élet…”
(Seneca)
2012. április 23., hétfő
Egy tragikus esemény hatására íródott(2010-ben)
Levél
odaátról
Nyugodj
meg apám! Már nem fáj az élet,
Mióta
álomba szöktem előled,
Hogy
végül kezed közt nem volt kegyelmem,
Félelmeimtől
is szabadult lelkem.
Ne
bánd, hogy többé nem látod gondomat,
Úgysem
voltam más, mint nyűgös gondolat!
Már
nem hasít belém a véres szeretet,
S
nem fesli bőröm kegyetlen szívedet!
Itt
jó nekem! Örök béke a részem,
Gyötört
test nélkül lebegek a fényben,
És
túl vagyok vad ütések kínjain,
Néked
hagytam hátra széttört csontjaim!
Nyugodj
meg apám! Már nem neheztelek,
Mert
oly nagyon akartad, rettegjelek!
Tudom,
hogy tettedet tévedés szülte,
A
kis embert az Úr gyermeknek küldte,
Akire
fényesebb jövő is várhat,
Csak
te hittél engem szabad prédának!
Nyugodj
meg apám! Most én vigyázok rád!
Ott
leszek mikor hozzák vacsorád,
Én
leszek az árnyék szűk cellád falán,
S
első sugár minden napod hajnalán.
Hangom
füledbe kúszik szakadatlan,
S
benne leszek összes mozdulatodban,
Ha
hunyod szemed, pillád mögé bújok,
A
szél helyett majd én arcodba fújok,
Ajtón
nyikorgok, padlóban reccsenek,
Bármit
is teszel, - én ott leszek veled!
Ábrahám
István
Sors
Sorsod,
hogy élsz, hogy vagy, hogy olyan vagy, amilyen; olyan a tested, a lelked, a
személyiséged, olyan a tehetséged, a vágyad, a szenvedélyed - vagyis a
szereped... Hogy azok az embertársaid vesznek körül, akikkel életed drámáját
jól-rosszul el kell játszanod: apád, anyád, testvéreid, gyereked... Mind a te
játékostársaid!... De még a szomszédod, az idegenek, sőt a halálos ellenségeid
is!... A kör igen széles, mert a tér nagy: ne feledd, hogy ez világszínház!
Müller
Péter
Az álmokért harcolni...
Az
álmokért harcolni kell, de azt is tudni kell, hogy ha bizonyos utak
járhatatlannak bizonyulnak, érdemes arra fordítani az energiánkat, hogy más
utat keressünk.
Paulo
Coelho
2012. április 22., vasárnap
2012. április 21., szombat
2012. április 20., péntek
2012. április 19., csütörtök
Megbocsájtás
Minél nagyobb terhelés alá kerülök, annál nagyobb az esélye annak, hogy fekete-fehér működésmóddal próbálok szabadulni a rossztól, amit belül élek át. Ez azt jelenti, hogy akkor járok jól, ha elég érett vagyok, ha bírom a belső feszültséget és az ambivalenciákat. Vagyis elfogadom, hogy képes vagyok egyszerre szeretni és gyűlölni. Egyszerre tartalak jónak és rossznak. Egyszerre haragszom és félek. Egyszerre akarom a vesztedet és a javadat. Egyszerre akarok veled lenni, és távol kerülni tőled. Amikor képes vagyok elviselni ezeket a kettősségeket, akkor vagyok a személyiségemnek egy olyan talaján, amelyen a megbocsátás lehetségessé válik. Ha valaki az átélt és megtapasztalt rosszal kapcsolatban nem tud ezekben az ambivalenciákban gondolkodni, akkor az nem azt jelenti, hogy őt olyan sérelem érte, ami megbocsáthatatlan, hanem azt, hogy ő a sérelmet nem képes megbocsátani.
Pál Ferenc
Ez sokszor már beigazolódott.
Az első gondolat az, hogy amikor az ember beleszeret valakibe, akkor tulajdonképpen azon jó és rossz tulajdonságaiba szeret bele, amik a saját származási családjában el vannak nyomva. Ezek a tulajdonságok a rózsaszín ködön át csodálatosnak tűnnek. Ezek köztünk különbségek. Ő ilyen, én meg olyan vagyok. Pont azért vonzódom hozzá, mert az, amilyen ő, belőlem hiányzik. Később azonban ez a tulajdonság elkezd ijeszteni, taszítani, irritálni. A fő gondolat az, hogy a társunk épp azokra a tulajdonságokra tereli a figyelmünket, amelyekben mi magunk nem vagyunk eléggé kidolgozva. Ha ezeket a tulajdonságoktól, értékektől magunkban rettegünk, elutasítjuk, akkor később az ilyen tulajdonságokkal bíró párunkat is el fogjuk utasítani.
Pál Ferenc
Reménytelenség
Igen. Eljön az idő, amikor ki kell nyilvánítanunk a gyöngeségeinket. Amikor a titkaink nem számíthatnak többé magánügynek. Amikor a magányunk többé nem letagadható. Amikor a kínlódásunkról nem lehet többé nem tudomást venni. De van úgy, hogy annyira egyedül érezzük magunkat, hogy a gyöngeség, amelyről azt hittük, már legyőztük, hirtelen olyan erős lesz, hogy képtelenek vagyunk küzdeni ellene.
Született feleségek c. film
2012. április 18., szerda
2012. április 17., kedd
Nézőpont?
A nagy tudású éppoly öntudatlan, mint te. A tudatlan és a tudós nem két különböző csónakban eveznek; ők útitársak. A különbség köztük csak az információ mennyisége - ami egyáltalán nem is különbség. Az nem olyan különbség, ami bármin is változtatna. Lehet, hogy én csak néhány dolgot tudok, lehet, hogy te egy kicsit többet tudsz, valaki más pedig ezer és egy dolgot tud, valaki más pedig lehet, hogy egy két lábon járó enciklopédia - de ez semmi különbséget nem jelent. Buddha nem a tudás embere, ő az értés embere - nem információval van tele, hanem a látás képességével. Nem gondolatokkal van tele, hanem meglátással - tisztasággal, a tükör tisztaságával, nagy tudatossággal.
Osho
2012. április 16., hétfő
Igaz lenne?
- Tudja, nem vagyok biztos benne, hogy van-e egyáltalán valóság.
A férfi a homlokát ráncolta, nem egészen értette, hogy mire céloz.
- Hát nem illúzió az egész életünk? - folytatta.
- Hogy érti ezt?
- Nos, minden, ami a múltban volt, csak emlék. Nem igaz?
- De igaz.
- És minden, ami a jövőben lesz, az csak képzelet. Mindkettő tehát puszta illúzió. Az emlékek megbízhatatlanok, a jövőt illetően pedig csak spekulációkban bocsátkozhatunk. Az egyetlen dolog ami teljesen valós, a jelen pillanat - és ez állandóan változik, ingadozik a képzelet és az emlékek között. Szóval érti mire gondolok? Az egész életünk csupa illúzió.
Jeffery Deaver
2012. április 15., vasárnap
2012. április 14., szombat
2012. április 13., péntek
Jó tanács...
A buddhistáknak van egy jó kis gyakorlatuk: hétvégenként egy füzetbe felírják, hogy a héten mi hozta ki őket a sodrukból. Mitől féltek, miért haragudtak, min háborodtak fel - csak röviden, emlékeztető szavakban. Egy hónap múltán aztán végignézik a listát, és figyelik magukat, mi az, ami még mindig bántja, felháborítja őket, és mi az, aminek már nincs jelentősége számukra. Azokat kihúzzák. Ilyenkor néha döbbenten látja az ember, hogy milyen marhaságokon izgatta fel magát. Olyasmiken, amiknek napok, hetek elmúltával már semmi jelentőségük sincs. Ilyenformán idővel kirajzolódnak az érzelmileg valóban fontos dolgok.
Popper Péter
Szeretetről...
A legfontosabb dolog az életben az emberek egymás iránt megmutatkozó szeretete. E nélkül senki nem érheti el a valódi boldogságot. És ha boldogabb életet akarunk, boldogabb családot, boldogabb szomszédokat és boldogabb országot, akkor elég az embert leginkább jellemző képességre, a szeretetre figyelni. Ha a földön élő hatmilliárd ember mind milliomossá válna, belső értékeik fejlesztése nélkül akkor sem élnének tartós boldogságban, békében. Ahhoz szeretetre van szükség, s a szeretet érzése fejleszthető.
Tendzin Gjaco
2012. április 12., csütörtök
2012. április 11., szerda
Magyar Költészet Napja
Magyar Költészet Napja.
2012. April 11.
Ma mindenhol verset lehet hallgatni: iskolákban, utcákon, színházakban, hírportálokon, közösségi oldalakon, a rádióban és a televízióban is. Aki szereti a verseket, annak azért ünnep a mai nap, a többiek pedig talán megkedvelik.
1964 óta ünnep a mai nap, József Attila születésnapja, a Magyar Költészet Napja. (Létezik a Költészet Világnapja is, ami március 21-én van.)Ma szinte mindenhol lehet olvasni hallgatni verseket, találkozni a régi kedvencekkel és mai újakkal is.
Vannak olyan költemények, amik hallatán az ember libabőrös lesz. Valahol itt van elrejtve a lényeg. Amikor valaminek több év – sőt, több száz év – után is ilyen hatása van, az megérdemli az ünnepnapot. Jó ok a Magyar Költészet Napja arra is, hogy pár percre lelassítsunk, megálljunk és gondolkozzunk. Azokról a dolgokról, amiket már a költők is évszázadok óta próbálnak megfejteni: szeretet, gyűlölet, isten, világ, haza, háború. Nekünk se fog sikerülni – ebben biztos vagyok – de a versek sokat segíthetnek!
A magyar Költészet Napján a legtöbb embernek a klasszikusok jutnak eszébe. Vagyis Kölcseytől körülbelül a Nyugat nemzedékéig. De ne feledkezzünk meg Balassiról, Berzsenyiről és a kortárs költőkről sem. A magyar költészet szinte kiapadhatatlan forrás mindazok számára, akik szeretnék megismerni nyelvünket, kultúránkat és történelmünket.
Radnóti Miklós 1944-ben írt, a hazaszeretetet nemes egyszerűséggel, érthető és mégis érzékletesen gyönyörű szavakkal, képekkel bemutató sorait választotta a Facebookon összegyűlt közösség 2011 decemberében az Ország Versének.
„Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyermekkorom világa.”
December 31-én lezárult az internetes szavazás, és kiderült, melyik az Ország Verse. Forradalmi hangulatú és szerelmes költemények egyaránt versenyeztek, számos kitűnő költő műve kapott szavazatot, de az abszolút győztes költemény valóban egy ország közös szívdobbanása, Radnóti Miklós verse lett.
Az Ország Verse szavazás eredményét kíváncsian várta mindenki. 168 vers kapott szavazatot az oldal lájkolóitól.
Az élmezőny érdekesen alakult: az első tíz helyezett között van két-két József Attila és Ady Endre-költemény (Tiszta szívvel, Óda ill. Őrizem a szemed, Karácsonyi rege), egy-egy vers Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc tollából (Akarsz-e játszani, Lélektől lélekig, Semmiért egészen)
Az élen viszont egészen egyértelműen Radnóti Miklós végzett, hiszen az első három hely az övé.
Két karodban és Tétova óda című szerelmes költeményei dobogósak,
Az Ország Verse pedig a haza szeretetét örökérvényű gyönyörűséggel tükröző mű lett:
Nem tudhatom.
2012. április 9., hétfő
2012. április 8., vasárnap
2012. április 7., szombat
2012. április 6., péntek
2012. április 4., szerda
Leonardo da Vinci:Az utolsó vacsora
Nagycsütörtök:
a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg Széder-esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A Nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. Nagycsütörtökhöz köthető az Eucharisztia megalapítása.
Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomokban a harangok, „a harangok Rómába mennek", s legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg újra.
Giovanni Antonio Sogliani:Jézus megmossa a tanítványok lábát
2012. április 3., kedd
Vers
Károlyi Amy: Nagyhét
Jézus szenvedése újra érik,
a nagyhét újra ismétlődik.
Kicsit siet, vagy kicsit késik.
Hiába zöldellnek pálmaágak,
a zöld, az élő zöldnek nem felel.
Az ember hite belefárad,
a szenvedés megismétlődik.
De nem panaszkodhatsz másnak,
csak Jézusnak, Isten fiának.
Csak Jézusnak, aki feltámad.
2012. április 1., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)