Baranyi Ferenc - Hétköznapi istenhozzád

Baranyi Ferenc - Hétköznapi istenhozzád

Nincs mit mondanom -

nincs mit mondanod.

Szemed jégvirág borítja -

már mögé nem láthatok.

Nincs mit mondanod -

nincs mit mondanom.

Párosan viselt magányunk

súlya nem megosztva nyom:

egészben a válladon,

egészben a vállamon.

Ne értsd félre, ha kereslek:

rádtalálnom nem öröm,

tűnt ölelés emlékétől

 únt öleléshez ...          

Baranyi Ferenc: Maradt még?

 Pierre Auguste Renoir : festménye

Baranyi Ferenc: Maradt még?

Maradt még bennem valami,

ami szerethető?

Vagy lelkemnek jobbik felét

megette az idő,

és már csak az maradt,

mi kőkemény, rideg,

amit az idő sem bolond rágatlan enni meg?

Ha így van, nem büntethetem

magammal azt, aki

tűrhetőbb változatomat

sem könnyen bírta ki,

egén felhő miért legyen,

ki nap-féléje volt?

Tűzben a gyémánt szén leszen,

akármilyen csiszolt.

S versekkel tudhatok-e így

táplálni másokat?

Kipergett zsákomból - amit

adnék- a búzamag.

De esküszöm: miattatok

megkeresem, ha van

lelkemnek olyan szeglete,

mely még árnyéktalan.

BARANYI FERENC: MAGYARSÁGVIZSGA

BARANYI FERENC: MAGYARSÁGVIZSGA

I.

Ki itt a jó magyar?

A szájtépő, a másságot leszóló,

a mellverő, de vész elől kilógó -

az lenne jó magyar?

Ki udvaroncból szökkent népvezérré,

de "honféltése" népét sem kímélné -

az lenne jó magyar?

Ki eladná az országot egy lóért

s a lovat, nemzetének, milliókért -

az lenne jó magyar?

Ki Európát falná fel, de régi

ázsiai voltát se jól emészti -

az lenne jó magyar?

Kinek az őslakó is rusnya jöttment,

ha átkokat nem szittya dühhel öklend -

az lenne jó magyar?

II.

Apai ágon áldás eleimre,

hogy magyar vért pumpáltak ereimbe,

ezért itt élni s tartozni e néphez

vérség szerint lehetek illetékes.

De önmagában ez mit sem határoz,

csupán elindulás a vállaláshoz,

ahonnan már csak a lélek s ész irányít

munkálni a világból egy hazányit.

Anyám ágán is áldom minden ősöm,

fejfáiknál emlékezőn időzöm,

mind-mind e hont ápolta tiszta szívvel,

lett légyen délszláv, felvidéki cipszer.

Tót sarj Petőfi, német ősű Erkel

példázza: mitől jó magyar az ember,

nekik tudom be, nem a vér szavának,

hogy épeszűen szolgálom hazámat.

Idézet

Reviczky Gyula: Pünkösd

Reviczky Gyula: Pünkösd

Piros pünkösd öltözik sugárba,

Mosolyogva száll le a világra.

Nyomában kél édes rózsa-illat,

Fényözön hull, a szivek megnyilnak.

Hogy először tünt fel a világnak:

Tüzes nyelvek alakjába' támadt.

Megoldotta apostolok nyelvét,

Hirdeté a győzedelmes eszmét.

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'

Ma is minden bánkodó szivének,

Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':

Világitó sugaradat áldja.

Habozóknak oldjad meg a nyelvét,

Világositsd hittel föl az elmét.

Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,

Diadallal az egész világon!

Piros pünkösd, szállj le a világra,

Tanits meg uj nyelvre, uj imára.

Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,

Szeretetnek sugara, Szentlélek!

Pünkösdi Lélek

PÜNKÖSDI LÉLEK

Szárnyaljon bennem ének:

Legyek pünkösdi lélek.

A nemesben, a jóban

örömmel munkálkodjam.

S a célom itt a földön

az Isten felé törjön.

Mértéken túli mérték,

szépségen túli szépség:

a szeretet csodája

üssön át, mint a dárda

s hevítsen, lelkesítsen.

Éljek reményben s hitben,

s a fénylő igazságnak

igaz ösvényén járjak

s mindig ihletben égjek.

Jöjj el, jöjj el, Szentlélek!

Ölbey Irén

Pünkösd

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek  ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,

hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”

A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, a kegyelem kiáradásának jelei. Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt: "Új szövetséget kötök veletek...akkor majd...új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek...Az én Lelkemet oltom belétek..."  Keresztelő János is jövendölt a Szentlélekről: "  majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni"  Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb formájában a Szentlélek leszállt Jézusra. Ezért a a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb. A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja. 1956-ig vigíliája, 1969-ig oktávája is volt, a húsvéti idő a pünkösdöt követő szombattal ért véget. 1969-től pünkösd hétfője már az évközi időhöz tartozik.

Kép cimek 

Krisztus, Mária és az apostolok

A galamb képében ábrázolt Szentlélek és a Szent család

A Szentlélek tüzes lángnyelvei leszállnak az apostolokra

A Szentlélek pünkösd napján áradt ki Jézus Krisztus anyjára, Szűz Máriára, valamint az apostolokra.

Photo: Andreas Praefcke

Zarándokok tömege a csíksomlyói búcsú helyszínén

A becsület nélküli élet...