2012. szeptember 30., vasárnap

Nyakó Zita:Valóság...


Nyakó Zita

 Valóság...

Messze futottam régen egy álomtól,
mert rájöttem, hogy már csak álom marad...
Elrejtettem, hogy fáj nagyon csalódni,
s csendben őriztem évekig titkomat...
S csak jött egyre közelebb az álmom,
hogy már valóságnak hittem, oly közel.
Nem kértem én semmit... nem is vártam.
Megszoktam, hogy kérdésemre nem felel.
De álomnak hinni téged jobb volt...
 S bárcsak maradtál volna egy álom.
Olyan sok mindent láttam én benned...
és sikerült végül semmit sem találnom...

Petrőcz Mária: Ősz van


Ősz van
Beérett a termés
Gyönyörű ősz van!
Fénylik az október délután.
Beérett a termés,
nincs már gyümölcs a fán.
Ökörnyálból ezüst fonódik,
zizegnek a sárga levelek.
Gyönyörű ősz van!
Minden csendes, megelégedett.
A fák, a föld, a virágok
megadták, amit csak lehetett,
de mi megadjuk-e egymásnak?
Erre feleljünk, emberek!
Petrőcz Mária


A szép őszi estében


A szép őszi estében

A szép őszi estében valami
titokzatos és megható varázs van.
A fák rikító, szilaj színei,
a harsányrőt lomb a halk hervadásban,
a komorodó, fáradt föld felett
a kék ég, s a fátyolnyi köd az arcán,
a le-lecsapó borzongó szelek,
melyek mögött már tél sejlik s vad orkán:
mind hanyatlás, s mindenen ott a tűnt
élet szelíd mosolya, búcsúfénye -
az, amit embernél úgy nevezünk,
hogy: a fájdalom fenséges szemérme.

Fjodor Tyutcsev
/Szabó Lőrinc fordítása/ 


2012. szeptember 22., szombat

Ady Endre: Most, a gyáva szemérmetlenség

"Most, a gyáva szemérmetlenség
Kurjongató, rossz éjjelén,
Böcsületére jól vigyázzon
Minden nemes szegény legény"
 Ady Endre

Theodore Dreiser: Azt mondja a Törvény:

Azt mondja a Törvény: "Bárhogy csábít a szépség, meg ne közelítsd másképp, csak az igaz úton." Azt mondja az Illendőség: "Becsületes munkával törekedj jobb sorsot kivívni magadnak." S ha a becsületes munka nem kifizetődő, és nehezen elviselhető, ha az út olyan hosszú, hogy sohasem vezet el a szépséghez, csak elnyűvi a lábat és a szívet, ha olyan erős a szépség vonzóereje, hogy valaki elhagyja érte az igaz utat, és inkább a megvetett, de rövidebb ösvényt választja - ki vetheti rá az első követ?
Theodore Dreiser

2012. szeptember 17., hétfő

Popper Péter:Nem tehetünk eleget mindenki elvárásának,

Nem tehetünk eleget mindenki elvárásának, nem szolgálhatjuk ki mindenki igényeit. Az emberek annyira sokfélék, és olyan sokfélét és ellentéteset követelnek tőlünk, hogy szét kellene szakítanunk magunkat a megsemmisülésig, ha mindennek meg akarnánk felelni. Nem lehetünk jók mindenki szemében (...). Ez nem lehet magatartásunk mértéke. Szelektálnunk és választanunk kell az elvárások között. Ennek mértéke saját meggyőződésünk, lelkiismeretünk. Ezért adott esetben tudnunk kell nemet mondani. Csak a jellemtelen, konformista embernek nincsenek ellenségei.
Popper Péter

2012. szeptember 9., vasárnap

Juhász Gyula: Emlék


Emlék

A szálló évekkel
Sok minden megy el,
De a szív, a koldus,
Tovább énekel.

Mi remény volt régen,
Emlék ma csupán,
De legalább sírhatsz
Tűnt szépek után!

Ami emlék, szebb is,
Mint az, ami él,
Romok is ragyognak
Hűs hold fényinél!

Juhász Gyula

2012. szeptember 2., vasárnap

Verlaine: Őszi chanson


Verlaine: Őszi chanson

Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon,
s ont monoton
bút konokon
és fájón.

S én csüggeteg,
halvány beteg,
míg éjfél
kong, csak sirok,
s elém a sok
tűnt kéj kél.

Óh, múlni már ősz!
hullni már eresszél!
Mint holt avart,
mit felkavart
a rossz szél...

(Tóth Árpád fordítása)

Ady Endre: Párisban járt az Ősz

Ady  Endre:   Párisban járt az Ősz

Párisba tegnap beszökött az Ősz
Szent Mihály útján suhant nesztelen
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.


Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok.
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak
Arról, hogy meghalok.
Elért az Ősz és sugott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek  végig az úton
Tréfás falevelek.
Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva  szaladt.
Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán

Nyögő lombok alatt.



Tolnay Klári & Páger Antal: Orhideák képekkel


2012. szeptember 1., szombat

Aranyosi Ervin:Szebbüljön tőlünk a világ!

Szebbüljön tőlünk a világ!

Vajon milyen a mi világunk,
ha szebb jövőt, reményt kívánunk?
Ha hisszük, észre tér az ember,
s nem száll szembe az értelemmel.
Nem teszi tönkre ezt a földet,
ahol még annyi éltet tölthet,
- hol minden érte, s csak miatta -
ahogy teremtő Atyja adta.
Imádkozom, hogy így legyen,
az ember végre jót tegyen!
Viruljon, éljen a világ,
hogy csodát lásson, aki lát!
Hogy másnak lásd világodat
- a nyomorult az áldozat,
nem kívül van - lelkünkben él!
Tennünk is kéne hát ezért.
Egy gyógyír van, a szeretet
- hagy adjam tovább teneked -,
s téged is kérlek: Add tovább!
Szebbüljön tőlünk a világ!

Aranyosi Ervin