Nyakó
Zita
Valóság...
Messze
futottam régen egy álomtól,
mert
rájöttem, hogy már csak álom marad...
Elrejtettem,
hogy fáj nagyon csalódni,
s
csendben őriztem évekig titkomat...
S
csak jött egyre közelebb az álmom,
hogy
már valóságnak hittem, oly közel.
Nem
kértem én semmit... nem is vártam.
Megszoktam,
hogy kérdésemre nem felel.
De
álomnak hinni téged jobb volt...
S
bárcsak maradtál volna egy álom.
Olyan
sok mindent láttam én benned...
és sikerült végül semmit sem
találnom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése