Várnai Zseni: Csodák csodája

Várnai Zseni: Csodák csodája

Tavasszal mindig arra gondolok,

hogy a fűszálak milyen boldogok:

újjászületnek, és a bogarak,

azok is mindig újra zsonganak,

a madárdal is mindig ugyanaz,

újjáteremti őket a tavasz.

A tél nekik csak álom, semmi más,

minden tavasz csodás megújhodás,

a fajta él, s örökre megmarad,

a föld őrzi az életmagvakat,

s a nap kikelti, minden újra él:

fű, fa, virág, bogár és falevél.

Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,

innám a fényt, ameddig rámragyog,

a nap felé fordítnám arcomat,

s feledném minden búmat, harcomat,

élném időmet, amíg élhetem,

hiszen csupán egy perc az életem.

Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,

hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,

s a holnapom? Azt meg kell érni még,

csillag mécsem ki tudja meddig ég?!

de most, de most e tündöklő sugár

még rámragyog, s ölel az illatár!

Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,

hogy éreztessem, ahogy érezem

ez illatot, e fényt, e nagy zenét,

e tavaszi varázslat ihletét,

mely mindig új és mindig ugyanaz:

csodák csodája: létezés… tavasz!

Audrey Hepburn: Szeretem azokat az embereket,

Kértem Istentől erőt...

Szép kép

Szép kép

Márai Sándor Nagy bátorság kell ahhoz,

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.

           

Márai Sándor

Baranyi Ferenc: Házi feladat

Baranyi Ferenc: Házi feladat

Jaj, istenem, hogyan szeressem?

Egy mód marad csupán: nagyon.

Egymásnak tőr vagyunk mi ketten

és egyedüli oltalom.

Nem lesz könnyű vele az élet,

de nélküle nem élhető,

ha összeadsz két gyöngeséget -

kijöhet abból egy erő.

Ilyen a matematikája

a szerelemnek - logika nincs benne.

Egyetlen akadálya:

osztással kell szoroznia.

E feles számrendszer - mi bölcsre

s balgára végzetes lehet -

saját dugába dől, ha össze

nem osztható az egy meg egy.

Tudom, ha nem is hiszek benne:

ő velem összeosztható.

Oldjuk meg együtt. Ez a lecke.

S majd jegynek jó lesz rá a jó.

Fodor Ákos: Tudsz játszani?

Jeanette Winterson a művészetről...

Az alkotó munka áthidalja az időt, teremtő ereje nem függ tőle. Ha kötné az idő, más korok művészete csak történelmi szempontból, kordokumentumként keltené föl az érdeklődésünket. De minket azért érdekel a művészet, mert mindenkori önmagunkra vagyunk kíváncsiak. Itt és örökké.

Jeanette Winterson

Munkácsy: Pálmaházban

Háy János a művészetről...

Nem hiszem, hogy a művészetnek kellene gondolkodnia a saját társadalmi jelentőségéről. Ha a művészetnek van feladata, akkor csak az, hogy magas szintű alkotásokat hozzon létre. A magas szintű alkotás pedig nem más, mint a lét autentikus megragadása. Ha ez sikerül, annak nyilván van hatása a világra. Amikor nagy művet olvasol, hallgatsz, látsz, akkor egyértelmű: e nélkül a mű nélkül immáron nem kompakt a világ.

Háy János

Munkácsi Mihály február 20-án lett volna 170 éves.

Munkácsy Mihály: Krisztus és Pilátus festése idején

1844-1900

A kor legnagyobb „szociológusa” is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Tanulmányozta és nagy műgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket. Európai, keresztény és magyar polgár volt egyszemélyben és zseniális tehetségű festő.

Munkácsy: Pihenés az erdőben

Müller Péter:Hogyha szeretek egy férfit,

Hogyha szeretek egy férfit, észreveszem lelke mélyén a királyfit. Miért? Mert azt szeretem benne! A békát nem lehet szeretni! Nő még nem szeretett férfit azért, mert pitiáner, önző, aljas, ügyeskedő, erőszakos, mert hazug vagy becstelen. A szeretet még az "ősi világból" való - és ezért szeretni csakis az értéket lehet. A szépet, az igazat, a valóban erőset. S ha én, mint nő, meglátom a békában a királyfit - mert meglátom, ha szeretem, nincs mese! -, még nehezebb helyzetbe kerülök. Mert észreveszi rajtam, hogy látom az ő elárult valóját. Kritikát olvas ki a szememből. Leleplezést. Olyan tükre leszek, amelybe nem szívesen néz. Ellentétben a mesével, minden békát halálosan feldühít, ha a királyfit megpillantják benne.

Müller Péter

Daniel Dennett : Volt egyszer egy falubolondja...

Volt egyszer egy falubolondja, aki, amikor egy tízcentes és egy ötcentes közötti választás lehetőségét nyújtották neki, habozás nélkül az ötcentest választotta, a nézők nagy mulatságára. Egyszer megkérdezte tőle valaki, hogy ennyi idő után hogy lehet olyan bolond, hogy még mindig az ötcentest választja. A falubolondja ezt felelte: "Szerinted, ha egyszer is a tízcentest választottam volna, adtak volna valaha is még egyszer esélyt nekem?"

Daniel Dennett

Harper Lee gondolata

Szalai Vivien: Mindenkit meg lehet vezetni,

Mindenkit meg lehet vezetni, be lehet csapni, csak egyvalakit ne csapjunk be soha. Saját magunkat. Ha már így is, úgy is oda kell adnunk valaminket - kezdve gyermekkori álmainkkal és naivságunkkal -, legalább a józanságunk maradjon meg. A józanság is nagy ajándék, tekintve, hogy legfontosabb értékeink úgyis elvesznek menet közben. Engem nagyon korán megtanítottak arra, hogyan viseljem el a rengeteg fájdalmat. Szó szerint belém verték, hogy ne vegyek tudomást róla. Mindezzel csupán az volt a gond, hogy elpusztult vele sok más, értékes érzésem is. Mint a boldogság vagy a lelkiismeret. Ha nincs fájdalom, nem igazán érzek mást sem. Bűntudatot sem.

Szalai Vivien

Szerelmes versek

Szép szerelmem, hát nem érzed?

egy maradt az ég alatt:

az, amit két dobbanás közt

szíveink kimondanak.

Vladimir Szolovjov

Az igazság százarcú, akár a briliáns,

Az álom után pedig fölébredünk.

De az én igazságomnak minden arca egy,

S nem ébreszthet föl álmomból, csupán a te

Közömbösséged csörgő vekkere.

Peter Marshall

Ha fölcsendül egy hang a multból:

A Te ezüst hangod repül felém

S én úgy foglak áldani újból,

Mint szerelmünknek édes reggelén;

Ha epedő dal száll föl szivemből,

Teneked legyen szentelve dalom,

Hiszen Te voltál, aki szeretni,

Aki dalolni

Megtanitottál, édes angyalom!

Ady Endre

 

Te, aki már ezer élet közt

Osztottad szét a lelkedet,

Elképzeled, hogy egy egész szív

Mást nem, csak tégedet szeret.

Hogy azt, ki a festett világban

Elvesztette önnönmagát -

Egy bús poéta úgy imádja,

Mint az igazság angyalát...

Ady Endre

Szerelmes versek

Csapom neked a szelet, hisz te, lám,

Saját magadnak csapni nem birod,

De szép fületlen, nem fülelsz reám,

Versem neked kimondva is titok.

De légy bár csonka, foltos és süket,

Szívem mégis lakatlan nélküled.

 Varró Dániel

Szerelmem vagy,

Neked én adok nevet,

És az a varázslat köröttünk lebeg.

Bánatot, sebet, mindent levedlek,

Ha megölsz is érte,

Én akkor is szeretlek.

 Ákos

Legigazibb vágyam, hogy sose hagyjalak el,

hogy veled végre magammá lehessek.

És nem fogadom, hogy iszonyúan szeretlek.

Csak szeretlek.

 Baranyi Ferenc

Te vagy az egyetlen a földön,

Akiért mindent megteszek,

Veled életemet töltöm,

Nem csak a múló perceket.

 Johann Wolfgang von Goethe

Lin Jü-tang: "vallomás"

Végy egy darab agyagot,

Nedvesítsd meg, lapogasd meg,

S formáld ki belőle tenmagad és engemet.

Aztán törd, zúzd össze a két kis szobrot,

S tégy egy kis vizet hozzá.

Formáld újra a te képedre, meg az enyémre.

Akkor az én agyagomban van egy kevés belőled,

A te agyagodban van egy kevés belőlem.

Semmi sem választ el bennünket többé.

Lin Jü-tang

Fodor Ákos: Szerelem amely...

SZABÓ LŐRINC: KANDALLÓ ELŐTT

SZABÓ LŐRINC

KANDALLÓ ELŐTT

Szeretem a kandalló parazsát,

a leégett fa nyugodt aranyát,

a bíbor máglyát, a sok, szögletes,

izzó fény-kristályt s a még láng-eres

imbolygást rajtuk. Vad tájak s bohó

rúnák gyúlnak benne az álmodó

lélek elé. Titkok? Mit mondanak?

Nyitom a rácsot: álarcként tapad

arcomra a hő, s a fény elvakít:

peng a parázs: tűnt nyarak húrjait

zendíti tán a búcsúzó anyag:

vágytalan gyönyör minden pillanat,

amije van még, tündérmuzsika

és ragyogás. Az arany zúzmara

borzong itt-ott, hűl és zsugorodik,

a máglyára csipke hamuhodik,

de tüze még nagy, mint egy alkonyat,

s valamit súg. Mit? Attól függ, ki vagy.

Arthur Conan Doyle gondolata

Tudja, én úgy képzelem el az emberi agyat, mint egy üres szobát, ahová tetszése szerint hord be bútort az ember. A bolond sok mindenfélét kever össze válogatás nélkül, kihagyva a nélkülözhetetleneket, míg a munkásember csupán a szerszámait hordja be, melyekre feltétlenül szüksége van, és azokat a legnagyobb rendben tartja. Hiba azt hinni, hogy a kis szoba tágítható volna, mert eljön az idő, amikor az ember lényegtelen apróságok árán alapvető dolgokat elfelejt. Fontos tehát az, hogy csak a legszükségesebbeket hordja be.

Arthur Conan Doyle

Konrád György: Ha az ember...

Csepeli Szabó Béla: Légy bárki,

Légy bárki, vasmunkás vagy paprikamolnár,

elnök vagy tudós, földműves vagy

bölcs fizikus,

ahhoz, hogy igazán érj valamit,

mindenek felett

Igaz Embernek kell lenned

legelőször,

mert valahol mélyen, dolgaink sok

sok ezernyi kapcsolatában nem csak önmagadért,

de mindannyiunkért

felelős vagy!

Csepeli Szabó Béla

Baranyi Ferenc: Csöndtelenül

Csöndtelenül

A "törvénytelen" szeretők nem

fordítják fény felé az arcuk,

mosolyuk is árnyékba rejtett

s kétszer sötétebb a haragjuk.

Szeretni kölcsönágyra járnak

diszkrét csörgésű kulcscsomóval

egymás mezítlen melegéhez

szorongva érnek, mint a tolvaj.

Nem ismerik a gondtalan nász

fegyelmezetlen őrülését,

neszekre függesztett figyelmük

rándulni kész akár a vészfék.

Nem bújnak össze önfeledten,

csak félve egymáshoz lapulnak,

ernyedten is olyan feszültek,

mint puska ravaszán az ujjak.

Sivár magányuk sem magányos:

presszókban ülnek félaléltan,

egymás mellett egymásra várnak,

kettesben is emberkaréjban,

nem ismerik a délutáni

szelíd szieszták tiszta csöndjét,

ezer felől figyelt magányuk

sosem lesz páros egyedüllét,

sorsuk zsibongó hontalanság,

akár utcára kivetetté.

A "törvénytelen" szeretőket

a csönd hiánya űzi ketté.

Baranyi Ferenc

(1966)

Pénzért megvásárolhatsz egy jó kutyát...

Pál Ferenc: Az elmélyült szeretet...

Csitáry-Hock Tamás:Lélekszárnyak

Csak ennek van értelme. Szeretni valakit ''csak''. Ok nélkül, indok nélkül. Csak azért, mert van, mert létezik, mert megszületett. Érted, neked. Minden más őrültség. Megfelelni elvárásoknak, kötelességeknek, feladatoknak. És közben nem élni, nem szeretni. Ez az őrültség. Hiába próbálsz felhozni ellene millió érvet és egy másik mellett szintén milliót. Mert ez az, aminek valójában semmi értelme. Ez az igazi őrültség. Érveket és ellenérveket gyártani.

Csitáry-Hock Tamás

Szárnyalhatunk. De nem a saját szárnyainkon. Mert a madár szárnyakkal születik. Mi pedig kapjuk a szárnyakat. Kaphatjuk. Ha van valaki, aki őszinte szívvel figyel ránk, aki szeret, akinek érezzük szeretetét, akinek fontosak vagyunk. Igen, ez a szeretet, ez a figyelem, ez a törődés szárnyakat ad.

Lélekszárnyakat.

Csitáry-Hock Tamás

Idézet...

vicces kép

Hullámzás

Híres emberek gondolatai

Baranyi Ferenc:Őrangyal

Őrangyal

Ha könnyes szemekkel térsz éjjel nyugovóra,

Mert közelsége nélkül telt el egy újabb óra,

Ha a bánat már nagyobbra nőtt, mint a szerelem,

Ott leszek és meggyógyítom darabokra tört szívedet.

Ha az életedet veszed újra fontolóra

És a szívedet próbálod meggyőzni, hogy végleg leteszel róla,

Mert a bánat már nagyobbá vált, mint a szeretet,

Ott leszek és megmentem összetört lelkedet.

Bízz bennem, én elkaplak, ha zuhansz,

Feltárom előtted az utat, amelyet hiába kutatsz,

Széttárom szárnyaimat és elrepülök veled oda,

Ahol minden egyes pillanat egy valóságos csoda,

Mert én vagyok az Őrangyalod.

Ha eleged lett már a magányos éjszakákból

És semmi jót már nem vársz a nagyvilágtól,

Összeroskadva sírsz, nem tudva mit kaphatsz még a sorstól,

Ott leszek és megvédelek a bizonytalan holnaptól.

Ha elveszted a hited és nem tudod, merre szaladj,

Jussak eszedbe újra és ismét felém haladj.

Mondj csak annyit, hogy társaságra vágysz

És én ott leszek mindig, hogy szívemmel újra játssz.

Higgy nekem, nem hagyom, hogy leess!

Boldogságot adok, hogy mindig csak nevess,

A végső pillanatban fogom meg a kezed

És az egész világot oda ozom neked,

Mert több, mint a barátod vagyok...

Bízz bennem, én elkaplak, ha zuhansz,

Feltárom előtted az utat, amelyet már régóta kutatsz,

Széttárom karjaim és szorosan beléjük zárlak,

Hozzám mindig futhatsz, tudod, hogy szívesen várlak.

És ha a két szemed fénye már újra boldogan ragyog,

Akkor biztosan tudni fogod, hogy én vagyok az Őrangyalod.

Baranyi Ferenc

Lope De Vega gondolata