A
költészet napja szovjet mintára született, de ettől még a miénk
Kiss
Eszter
2019.04.11.
17:49
Április
11. ötvenöt éve a költészet napja, a magyar irodalom ünnepe. Arról kevesebben
tudnak, hogy ez az ünnep olyan, mint a pesti troli: szovjet import, de már
annyira a sajátunk lett, hogy senkinek eszébe se jutna megszüntetni. A ,,líra
tömegmozgalommá lett ápolása" eredetileg a pártállami diktatúra
időszakában jelent meg Magyarországon.
A
szovjet költészet egy könnyű felderítő osztag
A
Szovjetunióban 1955-ben tartották meg először a költészet napját: a Sztálin
halála után hatalmi harcokba süllyedő (kultúr)politika kizavart néhány kortárs
költőt verset szavalni és dedikálni pár moszkvai könyvkereskedésbe. 1956-tól
rendszeresen megjelent a Gyeny poezii Költészet napja című antológia is.
A
moszkvai Majakovszkij téren az emberek még hófúvásban is szívesen hallgatnak
két-három óra hosszat verseket- írta meg a hol az októberi forradalom, hol
karácsony környékén megtartott eseményről a baráti magyar sajtó a hatvanas
években. A költészet napját idővel igazi tömegrendezvénnyé fejlesztették: a
szerzők üzemekben, iskolákban, laktanyákban szavaltak, 1963-ban tizenkétezren
voltak a moszkvai sportcsarnokban rendezett költészetnapon, és ekkor már
televízión is több millió ember hallgatta a verseket.
:
ArcanumFejlődés és harc volt akkoriban a szovjet líra. Jevgenyij Jevtusenko, a
Hruscsov idején feltűnt, később több mint hetven nyelvre lefordított fiatal
sztárköltő így magyarázta az állami ünneppé vált költészet napja létét:
Nálunk
most új virágkorát éli a líra. A költészet gyorsabban fejlődik. A költészet
hírnökhöz hasonló. Hogy katonai, háborús hasonlattal éljek: a poézis a könnyű
felderítő osztag, utána következnek a nehéz harci egységek: a prózai műfajok.
A
magyar megoldás
A
Magyar Népköztársaság már 1956 júniusában követte a szovjet példát, a nyári
ünnepi könyvhéten rendezték meg a magyar költészet napját: előadóművészek
szavaltak, írók, költők, tanárok és fiatalok beszéltek a kortárs és klasszikus
költészetről.
A
napot a kultúrpolitika 1964-ben kapcsolta József Attila születésnapjához,
vagyis április 11-hez.
A
cél az élő magyar költők alkotásainak széles körben való megismertetése és
megkedveltetése. A költészet napját korábban a könyvhét keretében rendezték
meg, s a tapasztalatok szerint az egyéb műsorok között ez a rendezvény
elsikkadt. Ezért vált szükségessé, hogy kiemeljék a könyvhét keretéből.
Ugyancsak helyes volt az ünnepi eseményt József Attila alakjához fűzni-
értékelt Simó Jenő, a Kiadói Főigazgatóság vezetője.
Devecseri
Gábor költő verset szaval a Magyar Írók Szövetsége Költészet napja alkalmából
tartott nyitóünnepélyén az Egyetemi Színpadon 1964. április 10-én. Ebben az
évben először rendezték meg a Költészet napját József Attila születésnapján.
Devecseri
Gábor költő verset szaval a Magyar Írók Szövetsége Költészet napja alkalmából
tartott nyitóünnepélyén az Egyetemi Színpadon 1964. április 10-én. Ebben az
évben először rendezték meg a Költészet napját József Attila születésnapján.
Fotó:
Keleti Éva
A
központi megnyitót a Magyar Írók Szövetsége rendezte az Egyetemi Színpadon, és
az eseményt a televízió is közvetítette. Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes,
Zelk Zoltán, Devecseri Gábor, Kassák Lajos ott volt, Juhász Ferenc, Benjámin
László, Illyés Gyula, Hidas Antal és Weöres Sándor verset küldött. A
könyvesboltok, a könyvtárak, a KISZ, a Hazafias Népfront, a Nőtanács, a magyar
kultúrpolitika minden harcba állítható helyi egysége író-olvasó találkozókat
szervezett, a színházak esti előadásai előtt egy-egy színész elszavalta
valamelyik kortárs költő versét. Ebben az évben jelent meg először a máig élő
Szép versek antológia.
József
Attiláért 1945 után előbb a szociáldemokraták és a kommunisták harcoltak, aztán
Rákosi pártállamában Petőfi és Ady mellett az irodalom népi demokratikus
költőikonja lett. A hatvanas évek kultúrpápája, Aczél György József
Attila-rajongó volt, minden versét fejből tudta. Az ideológiai szempontok
szerint szűrt életműre éberen vigyáztak. Kosztolányi Ádám
az
akkori József Attila-kutatás első számú alakjának, Szabolcsi Miklósnak
felkérésére írt emlékeiből is minden olyan részletet kihúztak, ami akárcsak a
legkisebb mértékben is megkérdőjelezte József Attila baloldaliságát, még ha azt
maga a költő mondta a visszaemlékezés szerint.
:Ahogy
az Egyetemi Lapok írta az első, a költőhöz kötött ünnepen
,,József
Attila születésének napja ettől az évtől kezdve, a költők, a versszerető
közönség ünnepe lesz. A költészet napja, azé a költészeté, mely éltető forrását
a proletárköltő munkásságában találta meg. A költő utódainak ünnepe, azé a
költőé, aki a szép szó énekese, a külvárosi emberek dalosa volt, aki nem
ismerte a vitrinbe zárkózott l'art pour l'art alkotók az egyszerű néptől idegen
magányát.
A
szocialista költészet napja, egy új világot építő nép örömeinek, gondjainak,
rímbe szedett életének ünnepe.
Az
1964-es ünnepségsorozat fontos állomása volt a József Attila Emlékszoba
megnyitása. A költő szülőházában, a ferencvárosi Gát utca 3.-ban a Petőfi
Irodalmi Múzeum által létrehozott kiállítóhely máig működik.
A
költészet napjának eredeti ideológiai tartalma már az 1970-es évek elején
csökkenni kezdett, és az ünnep fokozatosan elvesztette szoros kötődését a
,,munkásmozgalmi líra" gondolatához. Az 1980-as években már csak elvétve
bukkantak fel utalások a szocializmus építésére az ünnepi rendezvényeken, a rendszerváltás
után pedig a költészet napja egyértelműen politikamentessé vált.
József
Attila Születésnapomra című versének kézirata
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése