golgota-preview
Nagypéntek van, Jézus
kereszthalálának emléknapja
A kereszténység ezen a napon emlékezik meg Jézus
kereszthaláláról. A katolikus vallás tiltja a húsevést ezen a napon, jóllakni
is csak egyszer szabad ma. A néphagyomány szerint a gyásznap egyben dologtiltó
nap is.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt
és gyász ideje. Ezen a napon tilos a hús fogyasztása, a hívek háromszor
étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól a nap folyamán. Az ünnep első nyomai
a 4-5. századig nyúlnak vissza, a 8-9. században már különféle szertartások is
kialakultak, amelyekben a gyász és a kereszt tisztelete mutatkozik meg. A
nagypénteki körmenetek, passiójátékok is már a középkor óta jelen vannak. Az
ájtatosság része a kálváriajárás, a szent sír körüli virrasztás.
Nagypénteken az egyházban nincs mise, mert ezen a napon maga
Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A mise helyett igeliturgia van,
áldoztatással. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs
elbocsátás.
Nagypéntekhez több hiedelem, szokás kapcsolódik. Úgy vélték, aki
nagypénteken napfelkelte előtt megmosdik a folyóvízben, azon nem fog semmilyen
betegség. A lányok azt várták a mosakodástól, hogy szépek legyenek és ahol a
víz partján fűzfák voltak, odamentek mosakodni, hogy szép, hosszú hajuk legyen.
A pénteki napot, különösen a nagypénteket általában
szerencsétlennek vélték. Tiltották az állattartással, földműveléssel
kapcsolatos munkákat. Általános hiedelem szerint nagypénteken nem sütöttek
kenyeret, mert az kővé válna. Nem mostak, mert a ruha viselőjébe villám csapna,
nem fontak, nem szőttek.
A nagypéntekről nagyszombatra virradó éjszaka pedig szerelmi
jóslásokra alkalmas. A hajadon lányok megtudhatják ki lesz a jövendőbelijük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése