2011. szeptember 7., szerda

Vers

Ott hagytam a szívem

Visszagondolok rád 
áldott gyermekkorom, 
soha nem feledett 
örökös otthonom. 

Gondtalan ifjúság 
minden mese, játék, 
az, hogy emlékezem, 
már maga ajándék. 

Vágytam, hogy felnőjek, 
mikor gyermek voltam, 
ma már visszautam 
keresgélem... hol van? 

Lelkemnek legmélyén 
van egy kicsi szoba... 
Megvan még a kulcsa? 
Bemehetek oda? 

Gyermekkori álmok 
világa vár híven, 
hazatérnék gyakran, 
ott hagytam a szívem!

Szuhanics Albert

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése