Vers

Szeptemberi nyárutó Szeptembernek közepén a forró nap útra kél. Vidáman az égre hág, a zenitről kacag rád. Felhő tapsol, nap nevet, szellő súgja hogy szeret. Levelet hoz fényfutár, hogy nem múlt el még a nyár. Óh szeptember, köszönöm, szép ajándék, fényözön. Hogy tombol a forró nyár langyos víz partjainál. Sugárzó az ereje, úgy simogat fénykeze. Nyári rekkenő meleg, önti el bús szívemet. Szuhanics Albert