Egyszerűen: szeretni
"Én úgy mondom nyitott kézzel szeretni. Ez egy olyan
tapasztalat, ami lassan ért meg bennem, a fájdalom tüzében és a türelem vizében
kovácsolódva. Azt tapasztalom, hogy muszáj felszabadítanom azt, akit szeretek,
mivel ha rákulcsolódok, rácsimpaszkodok, vagy megpróbálom irányítani, azt
vesztem el; amit megtartani próbálok. Ha én megpróbálok megváltoztatni valakit,
akit szeretek, mivel úgy érzem, én tudom milyennek kéne lennie, akkor egy
nagyon értékes jogától fosztom meg, a jogtól, hogy felelősséget vállaljon saját
életéért, választásaiért, létformájáért. Valahányszor ráerőltetem a
kívánságomat, vagy akaratomat, vagy megpróbálok hatalmat gyakorolni fölötte,
megfosztom a fejlődés, érés, teljes lehetőségétől, az én birtoklási vágyammal
korlátozom és keresztezem, és teljesen mindegy, mennyire jó szándékkal.
Korlátozni és sérteni tudok a legkedvesebb óvó cselekvésemmel, és védésem, vagy
túlzott figyelmem szavaknál ékesszólóbban tudja mondani a másik személynek
"Te képtelen vagy magadra vigyázni, nekem kell veled törődnöm, rád
vigyáznom, mert te az enyém vagy. Én vagyok érted felelős". Ahogy tanulom
és gyakorlom egyre inkább azt tudom mondani annak akit szeretek: Szeretlek
téged, értékellek téged, tisztellek és bízom benned, hogy birtokában vagy,
illetve ki tudsz fejleszteni magadban olyan erőt, képességet, hogy mindazzá
váljál, ami lehetséges számodra, ha én nem állok az utadba.
Annyira szeretlek, hogy teljesen felszabadítalak, hogy egymás
mellett sétáljunk örömben és bánatban. Együtt fogok veled érezni ha sírsz, de
nem foglak arra kérni, hogy ne sírj. Törődni fogok a szükségleteiddel,
támogatni foglak, de nem tartalak vissza, amikor egyedül tudsz menni. Mindig
készen fogok állni, hogy veled legyek a bánatodban, magányodban, de nem fogom
elvenni tőled. Igyekezni fogok, hogy figyeljek a szavaidra, azok jelentésére,
de nem ígérem, hogy mindig egyet fogok veled érteni. Néha dühös leszek, és
akkor ezt olyan nyíltan meg fogom neked mondani, hogy ne kelljen a
különbözőségeink miatt elutasítást, vagy elidegenedést éreznem. Nem tudok
mindig veled lenni, nem hallom meg mindig, amit mondasz, mert van, amikor
magamra kell figyeljek, magammal kell törődjek, és ilyenkor is olyan őszinte
leszek veled, amennyire tudok.
Tanulom, hogy ki tudjam ezt fejezni azoknak akiket szeretek, akikkel
törődök, akár szavakkal, akár azzal, ahogyan létezem másokkal és magammal. És
ezt úgy hívom, hogy nyitott kézzel szeretni. Nem vagyok képes mindig távol
tartani a kezemet
( ?)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése