Egy báb
Csak játszol velem, mit
gondolsz, báb vagyok?
Nem kellenek hazug
szavak, mik oly nagyok,
Erősek és szívemig
hatolnak,
Mert minden gyönge
érzésért a bolondok lakolnak.
Kellek? Mondd ki!
Akarsz? Éreztesd!
De ne a csöpp, kis
szívem véreztesd.
Nincs rosszabb, ha nem
tudni, mit akarsz,
Ezzel csak mindenkit
összezavarsz.
Már azt sem tudom, hogy
ki vagyok, vagy voltam valaha.
El sem hiszem, hogy
valakinek felettem ekkora a hatalma.
Használd ezt ki,
persze... rúgj belém százszor,
Mert nem tudlak utálni,
pedig próbáltam párszor.
Hogy harag lenne
bennem? ... Á, az sosem ment.
Voltam már mélyen, de
nem ilyen lent...
Ha egyszer újra önmagam
lehetek,
Ismét a magam útjára
mehetek.
Ami egy még nem
taposott ösvény,
Hol magammal szemben
soha nem lehetek fösvény.
Papp Zsanett
Forr.: Poet.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése