A TÜKÖR
Lelkiismeretünk törhetetlen tükrében
igazzá torzulnak az álarcos hétköznapok.
Gúnyánk levetve, lesütött szemmel reszketünk,
míg a foncsor lerántja arcunkról a maszkot.
Álmodhatunk magunknak másik valóságot,
vagy ököllel csaphatunk a szűz igazságba -
csörömpölve hullik mind, ami talmi, álnok,
s már nem bántja szemünk a tükör csillogása.
Sárhelyi Erika
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése