Mednyánszky László: Nyírfák között
ILLYÉS
GYULA
HAJLIK A
NYÍR...
November
van, torlódnak a fellegek,
sejteni
csak, a déli nap hol lebeg:
hályogosan
meg-megvilágul az ég,
mint mikor
vak nyitja-hunyja holt szemét.
Csuklik,
felsír a nyírerdő, elcsitul,
tanít dalra
már engem is magyarul.
Morog a tó,
hab-fogait felfedi,
a dühödt
szél visszafelé tereli.
Hajlik a
nyír, meghajol és visszavág,
úgy tagolja
az ősz konok ritmusát.
Arra lépek,
meg-megállva s hirtelen
nekifutva,
mikor nem is tervezem.
Száll
kiáltva, száll az égre, visszaszáll
s felcsap
újra, lecsap újra, írja már
az ős baj
lázvonalát a láthatár
sötétszürke
táblájára a madár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése