Advent

Az advent az András napjához (nov. 30.) legközelebbi vasárnap kezdődik, a karácsony előtti 4. vasárnapon. Ez az új egyházi év első napja, ez a téli ünnepkör kezdete, a karácsonyra való felkészülés ideje. Az advent szó jelentése eljövetel, a latin ,,adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: ,,Úr eljövetele". Eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, s az első időszakban háromnapos böjttel volt összekötve.

Régen éjféli harangzúgók jelezték kezdetét, egyben az egyházi év megnyitását is. Ettől kezdve tilos volt minden hangos, zenés szórakozás, vagyis karácsonyig lakodalmat, táncmulatságot már nem illett tartani. A vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak ez idő alatt, falun hajnali misére jártak, amit a középkorból eredeztetett kifejezésekkel angyali vagy aranyos misének is hívtak, és Szűz Mária tiszteletére ajánlottak.

Ősi időkből származik a varázskör gondolata. Koszorút fontak az emberek szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból, és vörös meg aranyszín szalagokkal díszítették. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, a sárga és az arany a fényé. A koszorú vagy a kör az örökkévalóság jelképe volt, és a varázserőé is, amely nem törik meg, nem múlik el. Azt tartották, hogy az ilyen szent koszorúkkal minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat. Ma még csak egyetlen gyertyát gyújtunk meg adventi koszorúnkon, de hétről-hétre eggyel több gyertya fénye fogja jelezni számunkra Jézus születésének közeledtét. Az adventi koszorút általában fenyőágból készítik, kör alakú, négy gyertyával díszítik. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín és három lila. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának gyarapodása a növekvő fényt jelképezi, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. Egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre (vagy közösségre) is utalnak: