B. Radó
Lili :
Fejünk
felett, látod, hogy húznak a darvak!
így repül,
szerelmem, felettünk az élet.
Nézd az
őszi kertek hervadozó lombját:
pirosló
örömünk így fakul meg, hullván.
Jaj,
kedvesem, vigyázz, elmúlik az élet,
nincs már
víg majális, messze a madár is,
fáradt
lombok ölén, futó felhők alatt
halkan hull
a harmat.
Szerelmem,
este lesz....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése