Kárpáti Tibor: Gyöngyöt az Embernek
valami
érzést
gyönyörűt,
szépet
valami
hangot
valami
képet
napfény
ecsetje
napsugár
húrja
valami újat
valamit
újra
valami ősit
valami égit
valami
hősit
valami
régit
valami
földit
valami
gyarlót
fagyöngyöt
vágó
holdsugár-sarlót
szent dal
csengését
majd a
szent csendet
káoszban
fogant
újjászült
rendet
játékot,
harcot
s a végén
békét
tó mélyén
alvó
tündérek
képét
lelkek
sebére
hófehér
tépést
tenni az
Isten
felé pár
lépést
átlépni
közben
árkot,
göröngyöt
és az
Embernek
szórni a
gyöngyöt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése