A
társadalom, minthogy nincsen igazán tér, ahol mozgásban lehetne, állíthatná,
mondhatná önmagát, tehetetlen, s magára hagyja az egyént, aki tehát magában,
egyedül, a közösség, a tradíció, a kultúra védelme nélkül áll - állunk, s
próbálkozunk ki-ki alapon. És hiába tudunk valamit egyenként, akár több
millióan, ez, a nyilvános beszéd híján, személyes tudás marad, pedig
kollektívnek kéne lenni.
Eszterházy
Péter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése