A
nagycsütörtöki szertartásokról
Jézus
Krisztus szenvedésének és feltámadásának szent három napja az utolsó vacsora
miséjével kezdődik. Az utolsó vacsorán történt az Oltáriszentség és a papi rend
szentségének alapítása.
A
székesegyházakban nagycsütörtök délelőtt tartja a püspök papjaival együtt
ünnepélyes krizmaszentelő misét, amelyen megszenteli a keresztelésnél,
bérmálásnál, betegek keneténél, templomszentelésnél használatos szent olajakat,
illetve krizmát. Régen ezen a napon történt a bűnösök visszafogadása.
Az
esti szentmise, az utolsó vacsora miséje a szenvedésre induló Jézus búcsúja
övéitől. Jézus Krisztus ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jelét a
lábmosásban, Testének és Vérének szentségét, a papi átváltoztató hatalmat, s
mintegy végrendeletül elmondta búcsúbeszédét és főpapi imáját egyházáért.
A
misében a glória után a harangok megszólalnak, de azután elnémulnak a
nagyszombati vigília glóriájáig, s helyüket a fakereplők foglalják el. E
némaság a Krisztus kínszenvedésekor elnémult apostolok félelmét és a gyászt
jelképezi. A mise végeztével az Oltáriszentséget ünnepélyesen az e napokra
fenntartott őrzési helyre viszik és a húsvéti vigíliamise áldoztatásáig ott
őrzik. Ezután következik az oltárfosztás.
A
nap szertartásához tartozik a sötétzsolozsma elimádkozása is. Az oltárra
helyezett gyertyatartón minden zsoltárvers után eloltanak egy gyertyát. A
gyertyák kioltása az ószövetségi próféták megölését és a szenvedő Krisztust
magára hagyó tanítványok hűtlenségét jelképezi.
Nagycsütörtökön
elhallgatnak a templomokban a harangok, „a harangok Rómába mennek", s
legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg újra.
Forr.:
Wikipédia
Giovanni
Antonio Sogliani:Jézus megmossa a tanítványok lábát
"Aki
megfürdött, annak csak a lábát kell megmosni,
s akkor egészen tiszta lesz. Ti
tiszták vagytok, de nem mindnyájan". (Jn.13,4-10.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése