Advent a karácsony (december 25.)
előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol
napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét és
karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az
adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december
3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24.
közé.
Advent első vasárnapja három időszak
kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör
kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét.
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A
latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr
eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.
Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
Egyházi szertartások és szokások
A katolikus egyházban advent
liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és
összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon
(gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus
színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona
szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.
Elterjedt szokás az adventi
hétköznapokon hajnali misét (rorate) tartani. E szertartásokon különös
hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése