2016. január 31., vasárnap
Weöres Sándor: A medve töprengése
Weöres Sándor: A medve töprengése
Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél:
-Kibújás, vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!
Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok:
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem.
Barlangból kinézzek-e?
fák közt szétfürkésszek-e?
lesz-e málna, odu-méz?
ez a kérdés de nehéz!
Nem mehetsz fel csak azért a csúcsra,
Nem mehetsz fel csak azért a csúcsra,
mert a kötelességednek érzed. Az sem lehet ok rá, hogy felvételeket szeretnél
készíteni onnan. Az sem elég, hogy egy remek sztorit készülsz kanyarítani a
felmászásról. És hát másvalaki kedvéért sem teheted, mert az illető ott sem
lesz, ha össze találnál omlani. Az egyetlen, amiért megteheted, az az, hogy
belső késztetést érzel rá, vagyis hogy személyes okod van rá.
Conrad Anker
2016. január 27., szerda
Ady Endre: SZÉP, MAGYAR SORS
Ady Endre:
SZÉP, MAGYAR SORS
Nem álldaltak bús bölcsőink körül
Sem bölcsek, sem rokkant királyok,
Mert nekünk senki sem örül.
Magyar életünk kezdtük tétován,
Nem láttunk hét kövér esztendőt,
De minden esztendőnk sovány.
Szorongóknak sohsem adtunk kezet,
Becsméreltük a jóltevőket
S örültünk, ha ki vétkezett.
Valami nagy-nagy Sors, Ok, Cél van
itt,
Valami nagy-nagy, ős tanulság,
Amely kis népeket tanít.
Jöttünk, mert hítt a nyugati Vagyon,
De erőnk nincs a küzdelemre
S nyilaktól vérezünk agyon.
S mégis szivesen áldozunk velőt,
Mert tragikusabb és szebb sors nincs
Isten és emberek előtt.
Más fajta nép roboghat tova,
De ily szép, álmos, láncolt fajnál
Poétább faj nem élt soha.
Ady halálának évfordulójára
Ady Endre
élete utolsó heteiben súlyos beteg
volt, tüdőgyulladással küzdött: a Liget Szanatóriumban halt meg 1919. január
27-én, 41 évesen. Temetése január 29-én volt: koporsóját a Nemzeti Múzeum
előcsarnokában ravatalozták fel, ahol Kunfi Zsigmond, Móricz Zsigmond, Vincze
Sándor, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Pikler Gyula, Bíró Lajos, Jászi
Oszkár, Kernstok Károly, Schöpflin Aladár és sok más közéleti személyiség
mellett több ezren rótták le kegyeletüket és búcsúztatták, majd kísérték utolsó
útjára fedetlen fővel, a Múzeum körúton és a Rákóczi úton át a Kerepesi
temetőig.
2016. január 26., kedd
Akik kétségbeesnek mindentől,
Akik kétségbeesnek mindentől, azoknak
nem lehet hitet adni érveléssel, csak a pőre szenvedély fogja magával ragadni
őket, a kétségbeesés mélyén szunnyadó szenvedély, vagyis a megalázottság és a
gyűlölet.
Albert Camus
2016. január 25., hétfő
A szülőváros (...) nem templomtorony és ...
![]() |
A szülőváros (...) nem templomtorony
és nem tér szökőkúttal, s virágzó kereskedelem és ipar; a szülőváros egy
kapualj, ahol először gondoltál valamire, pad, amelyen ültél és nem értettél
valamit, pillanat a folyóvíz alatt, mikor valamilyen régi létezés emlékébe
szédültél vissza; simára csiszolt kavics, melyet megtalálsz a régi
asztalfiókban, s már nem tudod, mit akartál vele; a hittantanár kalapja, melyen
barna folt éktelenkedett, szorongás egy történelem óra előtt, különös játékok, melyeket
senki nem ért, és következményeiről álmodsz egy életen át, tárgy egy ember
kezében, hang, amit éjjel hallasz a nyitott ablakon át és nem tudod
elfelejteni.
Márai Sándor
2016. január 24., vasárnap
Baranyi Ferenc : Hó-álmaim
Baranyi Ferenc : Hó-álmaim
És hó esett a tiszta víztükörre,
a pelyheket
nagy hullám kapta ölbe,
és vízzé vált a hó ott mindörökre.
Nem volt remény, hogy a hó megmaradjon
nem volt fehér
a táj, csupán a parton,
a víz szinén fehérlőn nem maradt nyom.
Ha jéggé fagysz, a rádhullt drága
pelyhek
nem növelik,
csak terhelik a lelked,
és eltakarják szépségét szinednek.
Hó-álmaim örvényeidbe hullnak,
s örvényeid
havamtól gazdagulnak,
midőn ijesztő messzeségbe futnak.
Az életem csak benned folytatódhat,
ez sorsa rég
- ha vízre hullt - a hónak,
belédhalok, hogy éljek, mint futó hab.
Kergetőztek az örvények pörögve,
rohant az ár
a végtelen ködökbe
és hó esett az örvénylő gyönyörre.
2016. január 21., csütörtök
Farkas Éva:Elengedlek...
Elengedlek...
Ne várj, ha menned kell, hát indulj!
Szépen, szelíden elengedlek.
Nem kötözlek többé magamhoz,
De tudnod kell, nagyon szeretlek.
Rejtem magam, hogy reám találj,
Ha hiányom egyszer fáj nagyon,
A jöttödre várok akkor is,
Ha már soha nem lesz alkalom.
Kedves, el kell búcsúznod tőlem,
Ne félj, én biztosan nem sírok,
Nem maradt könnyem, már semmim sincs,
Mindig csak a szépre gondolok.
Ölelj hát némán, utoljára,
Mert búcsút venni csak így lehet,
Hogy megmaradj, én versbe véslek,
S te magaddal viszed szívemet.
Így őrizlek meg önmagamnak,
Magamba zárlak, már nem félek,
Fölém hajolnak fáradt esték,
Elvesznék, ha elvesztenélek.
Egyszer, egy csillagfényes estén,
Szól egy dal, távoli zongorán,
Ha meghallod, tán emlékezel,
S hull egy könnycsepp is talán,
talán...
Farkas Éva
2016. január 19., kedd
Sohasem szabad alulértékelni az erőt,
Sohasem szabad alulértékelni az erőt,
amit az élni vágyás ad az embernek. Igaz, olykor talán önkínzásnak is tűnhet, a
szenvedés és fájdalom végtelenre nyújtásának, de mégis vannak olyanok, akik
sosem adják fel, kerüljenek bármilyen reménytelen helyzetbe. Ez az erő lendíti
őket túl minden akadályon.
Andrej Gyjakov
Baranyi Ferenc: Figyelj rám
Baranyi Ferenc
Figyelj rám
Figyelj rám egy kicsit
s ne bújj előlem el,
ilyenkor önmagad
elől is rejtezel.
Vedd észre, hogy: vagyok.
Vedd észre s adj jelet.
Beszélj - vagy legalább
rebbenjen a szemed.
Érezd meg, hogy nekünk
nem nyugtató a csönd,
felgyűlik, mint a sár,
s mindkettőnket elönt.
Közöld magaddal is,
mitől engem kímélsz,
szólalj meg akkor is,
ha ellenem beszélsz,
2016. január 18., hétfő
2016. január 17., vasárnap
A hozzánk közel állók halála nyilvánvalóan erős történés,
A hozzánk közel állók halála
nyilvánvalóan erős történés, de nemcsak a veszteség okán, hanem azért is, mert
minden halál (...) kimerevíti, a maguk visszavonhatatlanságában kinagyítja
mindazokat a tetteket vagy mulasztásokat, legyenek azok bár csak gesztusok,
amelyekkel a halotthoz életében kapcsolódtunk. Azok az emberek, akiknek vannak
saját halottaik - akiket nem csak eltemettek, de meggyászoltak -, hordozni
fogják halottaik múltját, az az övékbe beépül - talán még erősebben, mint a
sajátjuk. (...) Az, aki hozzá közel álló embert eltemetett, többé már nem
egészen az, aki előtte volt.
Ancsel
Éva
2016. január 16., szombat
A tudás minden formája értékes
A tudás minden formája értékes: a
zene, a művészet, a tudomány és a technológia éppúgy, mint a testünkbe és
agyunkba ágyazódott tudás. Bármelyikük elvesztése tragikus következményekkel
jár.
Ray Kurzweil
Kép: Géli
Kálmán Ilona : Hangok.
Kálmán Ilona :
Hangok.
A büszkeség hangja rendszerint hangos
kevély
benne szinte kiabál az öntelt én
nagy lármát csap, hogy figyeljenek rá
sokan
mert csak így tud élni lelkileg
boldogan.
A gyűlölet hangja általában jéghideg
percek alatt képes megfagyasztani a
szíved
tőle lesz színtelen, boldogtalan az
élet
tőle leszünk, önzők, lelkileg koldus
szegények.
A kísértés hangja elandalító bódító
a legtöbb esetben bíz sorsfordító
vágy lüktet benne, lázadó akarat
mely kitartó féktelen és szabad.
A szerelem hangja csendes és lágy
de ha hangosan harsogna akkor se érné
semmi vád
gyengéden simogat mint a lenge szellő
de belőle egy mindet elsöprő tűzvihar
is eljő.
A szeretet hangja bársonyosan selymes
meleg
tüzet gyújt a lelkedben ha az didereg
megborzongsz tőle, s tán lelki békéd
is megleled
főképp ha ösztönös és persze önzetlen.
A remény hangja, érzékeny de nagyon
erős
bejárja az egész világot óceánokat,
nagy hegytetőt
kitartó akkor is ha mindentől elmegy a
kedved
egyre csak mondja a magáét a
lelkedben.
2015. november 25. ·
A szülőváros (...)
A szülőváros (...) nem templomtorony
és nem tér szökőkúttal, s virágzó kereskedelem és ipar; a szülőváros egy
kapualj, ahol először gondoltál valamire, pad, amelyen ültél és nem értettél
valamit, pillanat a folyóvíz alatt, mikor valamilyen régi létezés emlékébe
szédültél vissza; simára csiszolt kavics, melyet megtalálsz a régi
asztalfiókban, s már nem tudod, mit akartál vele; a hittantanár kalapja, melyen
barna folt éktelenkedett, szorongás egy történelem óra előtt, különös játékok,
melyeket senki nem ért, és következményeiről álmodsz egy életen át, tárgy egy
ember kezében, hang, amit éjjel hallasz a nyitott ablakon át és nem tudod
elfelejteni.
Márai Sándor
2016. január 15., péntek
2016. január 14., csütörtök
2016. január 13., szerda
Barátod, főnököd, szerelmed vagy a párod - tudd,
Barátod, főnököd, szerelmed vagy a
párod - tudd, hogy a középpont nem bennük, hanem benned van! Így vagy
megteremtve - az igazi vezetőd önmagad vagy. Bármilyen szerelmes vagy, gyenge,
gyáva, odaadó, félős vagy jóindulatú: a sorsod kocsiját te vezeted. Senki nem
ülhet a volán mögé, csak te! Még a legjobb párkapcsolatban sem adhatod át a
kormányt, a legjobb kezekbe sem, mert az önelfelejtés akkor is veszélyes, ha
mások nem élnek vissza vele. Ez nem önzés, hanem az életről és a lelkedről való
tudás: minden és mindenki a saját tengelyén forog.
Müller Péter
Bizonyos emberek rosszul tűrik a hatalmat maguk felett:
Bizonyos emberek rosszul tűrik a
hatalmat maguk felett: él bennük egy mániás vágy arra, hogy azt csináljanak,
amit akarnak. Ezzel kezdődik az emberiség története is: "Csak két fa
gyümölcséből ne egyetek", mondta az Isten. Mi a válasz? Csakazértis... Még
az Isten hatalmát sem fogadom el, és azért is eszem abból, amiből nem lenne
szabad. Az emberek egy része ilyen, de nem mindenki. Van, akinek éppen az ad
biztonságot, ha pórázon van, létezik egy hatalom, akitől függ, aki védi, aki
gondoskodik róla, és főleg felmenti a a gondolkodás alól.
Emberismeret
Popper Péter
Kép: internet
2016. január 8., péntek
Wass Albert:A vers csak születik,
A vers csak születik,
mint ahogy születik a szél.
Vagy a virág.
Vagy a falevél.
Szellő a vers,
s én azt hiszem,
a Végtelen küldi vele nekünk
Világ-virágok bűvös illatát,
s amint szívünkön lopva illan át
lepergeti az érzés-szirmokat.
Wass Albert
Kép.: Josefine Wall
Wass Albert gondolata
Haladj bátran, egyre mélyebben az
erdők közé. A fák alatt, itt-ott még láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a
fűszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy angyalok könnye az. Angyaloké, akik sokat
sírnak még ma is, mert annyi sok embernek marad zárva a szíve a szép előtt. De
miattad nem sírnak már. Mosolyognak, amikor jönni látnak.
Wass Albert
Kép: Josefine Wall
Wass Albert 108 éve született 1908 jan. 8-án.
Wass Albert 108 éve született 1908
jan. 8-án.
Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert
(Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író
és költő.
Magyarországon csak halála után
fedezték fel Wass Albertet, mint az erdélyi magyar irodalom nagyját. Ő a magyar
irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha
tudomást sem venne róla, miközben vannak, akik a legnagyobbak között emlegetik,
és masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind
Erdélyben, mind Magyarországon. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza,
amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től
egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül. Wass
Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült
Államokban élt. Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a
könyveit,
1985 őszén pedig értesítést kapott az
Interpoltól, hogy a „Kárpátok Géniusza” Securitate-ügynököket küldött át az
Amerikai Egyesült Államokba diplomataként a washingtoni nagykövetség és a
clevelandi konzulátus mellé. Az értesítés szerint „Ezeknek egyik feladata az,
hogy engem eltegyenek láb alól" – írta Wass Albert
Műveit Magyarországon a rendszerváltás
óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt.
Irodalmi munkásságának kritikai
feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi
mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik.
2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb
magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény
közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két
műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.
Forr.: Wikipédia
2016. január 5., kedd
Kránitz Laura: hazug világ
Kránitz Laura: hazug világ
görbe tükröt tart a gonosz provokátor
figyelő szeretete falra felkent máz
négy sarokba réved tekinteted
riadt gondolatod körbejár
hazug vakolatok potyognak
a ház kopott külső falán
a régi festés sötétlőn pirosas
átüt mint fehér bőrön az öreg véna
a korral jár
ez egy hazug világ
2016. január 2., szombat
Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén
Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén
Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud, legyen
boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe', hitbe', kedvbe',
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk...
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. -
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe'!
2016. január 1., péntek
Kerecsényi Éva: Kívánok neked...
Kerecsényi Éva: Kívánok neked...
Kívánok neked véget nem érő álmot,
mostoha múlt után boldog valóságot,
kívánok szenvedélyt, mely eléri a
partot,
a megszokás hajóján ne játssz
gályarabot.
Kívánok örömöt, nagy zsákkal belőle,
bú messze kerüljön, szabadulj meg
tőle,
Adjon az ég időt, ne szűkölködj benne,
áldozhasd magadra, s minden
szerettedre.
Találj igaz társat, a legjobb barátot,
kinek mosolyában önmagadat látod,
találkozzon lelked a másik lelkével,
s érintsék meg egymást meghitt
békességben.
Kívánj ma magadnak, bármit, mit
szeretnél,
s lépj, hogy azzá válhass, akivé
lehetnél,
ne sirasd a múltat s keseregj,
sajnálkozz,
menj, és váltsd valóra az álomvilágod.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)