A nagy lélek olykor nem a fájdalomtól
rémül meg, hanem attól, hogy elmúlik a fájdalom. Osztályrészünk ugyan nem a
kimeríthetetlen boldogság, de a hosszú szenvedésünk legalább sorssá állna
össze. Ám nem így történik, és egyszer legkeservesebb kínjaink is megszakadnak.
Egy reggel, a reményvesztettség hosszú napjai után, elfojthatatlan életvágyunk
jelzi, hogy minden véget ért, a szenvedésnek sincs több értelme, mint a
boldogságnak.
Albert Camus
Mater Dolorosa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése