M. Laurens
Régen elmúltam
Nagyon-régen elmúltam én már ötven,
de azóta is,
csupán a saját hátam áll mögöttem,
Próbáltam hátat fordítani neki,
ám azóta is
hajthatatlan nyakam, ezt nem engedi.
Pedig sokan fordultak már azóta,
de azóta se
akarok fordítva ülni a lóra.
Van, ki elölnek nevezi a hátult,
és azóta már
minden létezőt tagadva elárult.
Hiába próbáltam ezt megérteni,
mert azóta is,
a tiszta erkölcs, s hitem: nem engedi.
Igen-régen elmúltam én már ötven,
de azóta is:
a saját arcom van még a tükörben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése