Purzsás Attila:
Pislák gyertyák
Metsző őszi szél susog sírok között,
Pislák fényeknél búsulnak az esték.
Borús ég alatt feldereng sok emlék,
Mi az itt nyugvókhoz annyira kötött.
Halvány gyertyalángok, elcsukló
szavak,
Milljó könnyes szempár tekint az égre,
Fénylő csillagokat némán fürkészve,
Mert mára csak az emlékezés maradt.
Gyertyafénybe öltözött a temető,
Könnycseppeken csillan meg a
holdsugár.
Minden zaklatott lélek enyhülést vár;
Tán hallja bús szavaink a teremtő.
Mind itt vagytok velünk, nem mentetek
el,
szívünkben él tovább minden
szerettünk,
S hogy itt vagyunk, apró jel, nem
feledtünk!
Csak a pislák gyertyák lángja hamvad
el...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése