Szuhanics Albert: Aki engem szeret

Szuhanics Albert:

 Aki engem szeret

Aki engem szeret,

s ilyet szívből tehet,

...mert kicsi a világ,

sokaság nem lehet.

Aki engem szeret,

legyen száma kevés,

s ne érdekből tegye,

aki szívébe vés!

Reménykedem benne,

annyian csak vannak,

ahány ujjat tudok

kezemen magamnak...

Egy mindenképp legyen,

aki engem szeret,

mert szeretet nélkül

létezni hogy lehet?

Ám de talán mégis

vannak kik kedvelnek,

de ezért tenni kell,

hidd el... az embernek!

Mint törékeny pohár,

olyan a szeretet,

durván megragadni,

jól tudjuk, nem lehet.

Mert a boldogsággal

rokon, szabad madár,

fogságban elvadul,

menekül, tovaszáll.

Ám ki szerelemmel

tud engem szeretni,

elég, ha csak egy van,

s boldog tudok lenni.

Társas lény az ember,

kell egy biztos közeg,

hol a lélektestvér

lélektestvért követ.

Jó rokon, jó barát,

sok kedves ismerős,

kit szívünkbe zárunk,

így lesz lelkünk erős.

S hű párunk, az igaz,

lelkünk tükörképe

az életünk útján

kéz a kézben lépve.

Mert szükséges nékünk,

legyen aki szeret,

hogy viszont szeressük,

ahogyan csak lehet!

Debrecen, 2018. 01. 11.