Schvalm Rózsa:
Utam véges
Utam véges, idő korlátja zárja.
Bár évtizedek sorjáznak mögöttem,
előre nézek, soha-soha hátra.
A hit páncélját magamra öltöttem.
Mennyei fény lángot gyújt szívemben,
megvilágítja életem értelmét.
Titkai tárulnak a végtelennek,
lelkem meglelte e földön édenét.
Hitem hogyha szilárd, kísér a sírig,
csak porsátram sorsa lesz az enyészet.
Ismerem az ajtót, út végén nyílik,
aki mindvégig hű marad, beléphet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése