(Valóban nagyon sokan így gondolkoznak a mai világban.)
A hagyományos életvezetési tanácsnak - az összes, a szünet nélkül
tolt pozitív és boldog önsegélyező rizsának - az a rögeszméje, ami nincs.
Rárepül arra, amit te máris a gyarlóságaidnak meg a gyengeségeidnek tartasz, és
még jól fel is nagyítja őket. Azért tudhatod meg, mi a pénzkereset legjobb
módja, mert eleve úgy érzed, hogy nincs elég pénzed. Azért hajtogatod a tükör
előtt állva, hogy milyen gyönyörű vagy, mert eleve úgy érzed, hogy nem vagy
gyönyörű. Azért követed a randi- és párkapcsolati tanácsokat, mert eleve úgy
érzed, hogy téged nem lehet szeretni. Azért próbálod idétlen vizualizációs
gyakorlatokkal bűvölni a nagyobb sikert, mert eleve úgy érzed, hogy nem vagy
elég sikeres. Ironikus módon ez a görcsölés a pozitívra - a jobbra, a
szuperebbre - csak újra és újra arra emlékeztet minket, hogy mik nem vagyunk,
mi hiányzik belőlünk, és mik lehettünk volna, ha nem mondunk csütörtököt.
Elvégre egyetlen boldog ember sem tartja szükségesnek, hogy a tükör elé állva
mondja fel, mennyire boldog. Mert a boldog ember csak boldog.
Mark Manson
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése