Ének a tavasz elé

Kosztolányi Dezső: Ének a tavasz elé

Kelj, bársonylombú, halk lehelletű,

borús tavasz a völgyön és hegyen,

hogy majd ha eljön az idő, legyen

a sebre fű.

Tavaszi erdő, jó szorosra fond

sűrű, sötét lombod hálozatát,

hogy majd ha éjjel elbúvunk alád,

födjön a lomb.

Kegyes Természet, szánd meg a magyart,

adj néki ágyat, sátoros vadont,

nőjön a sebre ír, a búra lomb

s a sírra hant…