A tanítás öröme

A tanítás öröme

Írta:Törő Zsóka

Az életnek egyik legszebb hivatása

tudásra szomjazó gyermek tanítása.

Amikor először jön az iskolába,

kinyílik előtte a csodák világa.

Ahány gyermek, annyi külön személyiség,

rosszcsont, tündér, de mind már egy egyéniség.

Tudásuk hasonló szintre feltornászni,

értelmük kapuját ügyesen kitárni,

a te feladatod, ez a nehéz és szép,

felkelteni mindnek az érdeklődését.

Csodálatos érzés, hogy csak rád figyelnek,

kérdésedre gyorsan, okosan felelnek.

Szemükben megcsillan az értelem fénye,

ez a tanításnak legnagyobb szépsége.

Egyszerre mozdul meg írásra a kezük,

varázsszóra szinte rád tapad a szemük.

Még alig telik el az első pár hónap,

felfedezik ízét, erejét a szónak.

Gyorsan bővül bennük a tudás, ismeret,

isszák a szavaid. S mennyire élvezed!

Hálás szemük szinte megköszöni néked

a tudásban rejlő örömöt, szépséget.

Néha már úgy érzed, rajonganak érted,

közösen legyőztök minden nehézséget.

Amire végére értek a tanévnek,

tudásuk magasabb szintjére felérnek.

Hálás szülők sorban megköszönik neked

áldozatos munkád, féltő szereteted.

Fáj tőlük elválni, a szívedhez nőttek,

megkönnyezed mindig az elköszönőket.

Nyers kövekből fénylő gyémántot csiszolni,

sokféle gyermekből legtöbbet kihozni,

ez a tanításban a legnagyobb szépség,

a legszebb hivatás, nem fér hozzá kétség.