Vége már
Írta: Törő Zsóka
Igen, tudom, hogy vége már,
elhalt a dal, a csend felel,
ezentúl rám a béke vár,
de bennem hangod énekel.
Nem kell a béke, zaj legyen,
mely túlharsogja hangodat,
de nem lehet felejtenem
a rám mosolygó arcodat.
Csitulj, szívem, a sors ilyen,
hol mennybe fel, hol mélybe le,
a bánat ül ma lelkemen,
fagyot lehel a bú szele.
Az éj sötét, ez jó nekem,
nem látjátok a könnyeim,
szobám mélyén elrejtezem,
hol gyógyítom mély sebeim.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése