János Drexler
SZERETNI MÉG .
Szeretni a szerelmet így öregen
Mint hajdan, ifjan oly csodás
Ha álmodsz, és álmodod e szépet
Ezzel nem ér fel semmi más.
Az érte egykori reszketés
A titokban,csendben megbujt késfogás
A körülnézés félve, ma már
Nevetségesen,hogy ne lássa senki más.
A szemek kacér összecsillanása
A másikra egy rá csodálkozás
A kutatás a boldog érzések után,
Mind egy szó nélküli vallomás.
Belezuhanás az ismeretlenbe
Mitől mindenki örömet remél
A szív harsogó dobbanása
Állandó harc az örömkönnyekért.
Szeretni a szerelmet így öregen
Kísértés egy múlt álom után
Egy vágy,kialszik lassan a gyertya láng
Évek múlva álom már csupán.
A zene szól, kissé elringat
Felkap egy rég volt repülés
Egy hajdani könnyező öröm
A maradék már nagyon kevés.
Még feltör néha egy álmodás
Egy várbéli séta emléke kísért
A lépcsők éjjeli koppanása
Ma fizetek a volt emlékekért.
Megkopik lassan az emlékezet
úgy remeg meg lassan a kéz
Az agy kutatása a múltban
Már mosolyt fakasztó.szenvedés.
Egy apró láng pislog néha néha
Fel fel lobbantja az emlékezet
S hív a sors ,gyere tegyél
Elmúlt az idő már nem megyek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése