Törő Zsóka:
EMLÉKEZÉS
Közeledünk, ismerős e táj,
de te nem vársz, ez az, ami fáj,
nem ragyog rám arcod mosolya,
két karod sem ölel tán soha.
Hiányodtól újra szenvedek,
arcomon a könnyem lepereg,
nem törlöm le, nem látod ma sem.
véget ért egy "örök szerelem"...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése