Hegedűs Emese :
Kivagyiság
A helyen, hol én élek,
Régi betegség ez,
Keseríti a létet,
Sokakat megmérgez.
Kivagyiság a neve,
Borzasztó ragályos,
Rosszindulat jár vele,
Mi gyakran halálos.
Hogy mik a tünetei?
Idült nagyképűség,
Irigységet serkenti,
Társa keserűség.
A beteg feszült s feszít,
Fent hordja az orrát,
S az, ki tényleg teljesít,
Arra kést, kardot ránt.
Legyen pénzed, hírneved,
Autód, nagy házad,
Legyen nagyság érdeked,
Istened a látszat.
Ki munkával, tudással
Tisztán vinné többre,
Azt kis áskálódással
Tedd örökre tönkre.
Tudom, ez a betegség
Nem helyhez kötődik,
Mind több helyet keres még:
Terjed s öröklődik.
Mi lenne a gyógyszere?
Bölcsek szép példája,
Nem leszel, ha élsz vele,
A kórság prédája.
Kivagyiságtól, végre,
Tisztítsd meg a lelked,
S úgy nem leszel vendége
A vén Lucifernek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése