Mysty Kata:
Az ősz még vár...
Még zöld a táj; kegy - virulás,
vágyakozás tollas puhán.
Hívogat még, szólít de szép...
Reményed él, benned zenél!
Minden, `mi él; - egy érintés,
- egy ölelés, harmat és fény,
Esőben áll, friss szellő már
mosolyba zár, így tesz csodát!
Még zöld a rét, az élet él;
- jövőmeséd és estebéd.
Lágy felhő közt szélmadár száll;
az őszre vár, az ősz még vár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése