BOLDOGSÁG
`A férfi`
Szeretem
ernyős szemedet,
etető puha
kezedet,
mellém
simuló testedet,
csókolnám
minden részedet.
Ha minket
földbe letesznek,
Ott is majd
téged szeretlek,
őszi
záporral mosdatlak,
vadszőlő-lombbal
csókollak.
`A nő`
Hidd el, ha
egyszer meghalunk,
föl a
felhőbe suhanunk.
Vének
leszünk és ráncosak,
de
szívünkben virágosak.
Nagy
felhő-hintánk csupa láng,
alattunk
sürög a világ,
gurul a
labda, sül a fánk,
mosolyog
hetven unokánk.
Weöres
Sándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése