Hegedűs Gábor: Adventi gondolatok

Hegedűs Gábor:  Adventi gondolatok

I. Vasárnap

Béke! Csupán négy betű a szó,

De amit jelent, az csodálatos,

Félelem nélkül élni olyan jó,

Mikor lesz végre ez mindennapos?

Az első gyertya lángja ezt jelenti,

Költözzön Béke az otthonodba,

Ne bántson többé soha, senki,

Rajtad bosszúvágyát ne gyakorolja!

Gyújtsd hát meg ma a békegyertyát,

Vegyen körül a nyugodt szeretet,

Ha vallásos vagy, mormolj egy imát,

Legyen végre a Béke teveled!

II. Vasárnap

Hit! Második gyertya lángja azt jelenti,

Hogy lelkedben mindig égjen a tűz,

Ne hagyd a lángot soha kialudni,

Mert a sötétség akkor messzire űz!

Hidd, hogy képes vagy megtenni

Mindazt, mire léted rendeltetett,

Higgy magadban, ne hagyd elveszni

Veled született, teremtő erődet!

Ha vallásos vagy, higgy a jó Istenben,

Fohászod szálljon az ég felé,

A gyertya lángja melegítse szíved,

Így ünnepeld Advent ünnepét!

III. Vasárnap

A szeretet a harmadik gyertya,

Talán a legfontosabb az összes közül,

Szeretet nélkül értelmetlen volna

Az élet, mert csak gonoszság venne körül!

Szeresd magadat, szeresd az embert,

Szeresd az élő természetet,

Bőven osztogasd, soha ki nem fogyhat

A szívedben lévő örök szeretet!

Szeretettel gondolj embertársaidra,

Támogasd, ha tudod, az elesetteket,

Advent ünnepén a harmadik gyertya

Lángjával ezt súgja neked!

IV. Vasárnap

A remény gyertyája ég ezen a napon,

Karácsony előtti utolsó vasárnapon,

Hinned kell, hogy jóra fordul minden,

Akarat, hit legyen a szívedben!

Reménykedj, hogy eljön a te napod,

Kézzel foghatod majd azt a csillagot,

Mely az égen a legszebben ragyog,

Ez legyen majd minden gondolatod!

Ha hívő vagy, és reménnyel teli,

Várod a megszülető Messiást,

A lelked tisztítsd meg és tárd ki neki,

És mondj el tiszta szívvel egy szép imát!

Epilógus

Ez hát az Advent, ahogy én gondolom,

Hisz nem vagyok bigott vallásos én,

Nem tagadom, létezik nagyobb hatalom,

Mit fel tud fogni egy földhöz ragadt lény!

Szeretet kell, hogy legyen lelkemben,

Hisz anélkül élni nem érdemes,

Hinnem kell magamban, mert létemben

Feladatom elvégeznem másképp nem lehet.

Béke is kell a nyugodt alkotáshoz,

Örökké a hátad védeni nem lehet,

A Legfőbb Értelmet kell kérni ahhoz,

Hogy végre békében éljenek az emberek!

Remény az, mi mindig hajt előre,

Talán a következő saroknál megláthatom,

A Hit, Remény, a Szeretet és Béke

Kéz a kézben sétálnak a túloldalon!

Ha mindez, együtt az ember sajátja,

Beépül végre a zsigereibe,

Nem a pénz, a gőg, a gonoszság hajtja,

Akkor lesz Adventnek szép ünnepe!