2023. november 7., kedd

Vigaszra vágyva

 


Millei Lajos
 
Vigaszra vágyva
 
Gyere, vigasztalj, drága. Mondd, hogy ne féljek,
mesélj tűzhittel, hogy melegében éljek.
Szavak lágy paplanjával takarj be, kérlek,
lebbents fel fátylat, hol a fuldokló fények
levegőt kapnak, a kapaszkodó lélek
megleli párkányát, s a megtiport élet
egyenes derékkal acélvággyal ébred.
 
Gyere, hitesd el, hogy nincs meg nem kapott jó,
s ha hullámmal ver is a zord életfolyó,
a felhő ott fenn, egy gyorsan elvonuló
kedélyárnyék csak, fölötte dalt dúdoló
igaz hangú a Nap, s mint egy megújuló
ölelés simogat. Víg, meg nem alkuvó
dala szél szárnyán szálló harmonikaszó.
 
Gyere, vigasztalj, majd mindent elhiszek én,
s míg láb- lógatva ülök a lét peremén,
óriás lepkehálómmal, mit szőtt a fény,
elkapom életed, s a morzsányi remény
összegyűlik ott. S hogy sose legyen kemény
jövővel bélelt ágyad, telehinteném
hitem pihéivel, mert így köszönlek én. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése