KOPOG AZ ŐSZ
Eső zuhog, átázott a cipőm.
Gyötör a velem egykorú hiány.
Fák hajolnak meg a Szeptembernek.
Ősz van. Átfesti önmagát a táj.
A gólyák elmentek. Mily kár értük.
Folytonos utazásuk nem értem.
Elloholt velük e röpke nyár is.
Csak egy két gyerek a játszótéren.
Kabátom nehéz, a kesztyűm sehol.
Húznak az egyre rövidebb napok.
Dél van. Elmémhez koppan a jelen.
Kint szél zúg. Megtört fák. És angyalok.
Me||y
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése